// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A kultúra nem hab a tortán, de a politikusok magasról tesznek rá

// HIRDETÉS

Ezt mondja Kukorelly Endre, aki egy ideig maga is – úgymond – politikus volt. Most pedig Mile Lajos főkonzullal beszélgetett, kávéházi asztal mellett. Meglepetésvideó a cikk végén!

Viszonylag ritkán fordul elő (legalábbis Kolozsváron), hogy egy magas rangú diplomata kocsmai-kávéházi asztal mellett társalogjon egy neves szépíróval, oldott hangulatban, sörök és cigarettafüst közepette. Márpedig a Bulgakov kávéházban épp ez történt csütörtök este: Kukorelly Endrét a kolozsvári magyar főkonzul, Mile Lajos faggatta irodalomról, politikáról meg mindenféléről (mindenféléről is, hogy a székely viccet parafrazáljuk). 

Ez a felállás csak látszólag szokatlan, mindjárt érthetőbbé válik, ha tudjuk – és ezt a beszélgetőpartnerek egyáltalán nem kerülik meg, sőt –, hogy a diplomata és az író ősrégi barátai egymásnak (a 80-as évek második felétől ismerik egymást), és az aktuálpolitikában is együtt merítkeztek meg. Ahogy Kukorelly fogalmaz: Mile „berángatta” őt a politikába, így lettek 2010-től országgyűlési képviselőtársak a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben, igaz, Kukorelly nem húzta végig a ciklust, mert botcsinálta politikusnak, úgymond képviselőnek tartja magát, Mile főkonzul úr erre csak csendben hümmög. Szépíróként azonban volt hozadéka számára az aktív politizálásnak: parlamenti élményeiből született – a legszebb mikszáthi hagyományokat követve – az Országházi divatok című könyve. 

Kukorelly elragadó, szellemes stílusban beszél nagyjából mindenről, ami eszébe jut, és egy idő után, amikor kénytelen vagyok feladni a jegyzetelést, lassan derengeni kezd, mi lehet az előadói stratégiája: úgy igyekszik fenntartani az ilyen rendezvények esetében törvényszerűen ki-kihunyó érdeklődést, hogy meghökkentő mértékben kalandozik el, „klikkelget” a különböző témák között, nem sok ügyet vetve a főkonzul eredeti kérdéseire, ezért aztán a hallgatók, ha nem akarják teljesen elveszíteni a fonalat, kénytelenek megfeszített figyelemmel követni a szavait, másként nem tudják értelmezni a gyors átkötéseket, az athéni görög demokráciától a kultúra térvesztésén át a cigánykérdésig ívelő gondolathalmazt. A fő csapásirányokat – a teljesség igénye nélkül – azért azonosítottuk.

 

 

Mile Lajos rezignáltan figyel, Kukorelly lelkesen csapong

 

• Magyarországon a politikai megosztottság áthatja a kulturális életet is. És ez nemcsak az egyéni alkotói műfajokra igaz, hanem a „csapatsportokra” is (Kukorelly feltűnően gyakran használja a sportterminológiát), mint például a színház. Mindenki fújja a maga mantráját, és ez katasztrofális.

 

• A politikusok szarnak az irodalomra meg a kultúrára. Nem azért teszik ezt, mert gonoszak lennének, hanem mert azok a társadalmi rétegek, amelyeknek csekély az érdekérvényesítő képességük, nem érik el a nagypolitika ingerküszöbét. Ezen rétegek sorában említi a művészeket, kultúrembereket is, mondjuk a romák vagy a hajléktalanok mellett. (Bár számos művészembernek nagyon is jó az érdekérvényesítő képessége, de ezek nem állnak össze közös akarattá, épp a belterj és a megosztottság miatt.)

 

• A magyar kultúra panaszjellegű. A szocializmusban megszoktuk, hogy minden jár nekünk, nem kell erőfeszítéseket tennünk (meg felesleges is), aztán a szabadság és a demokrácia valósága jól orrba vert bennünket.

 

• Ennek ellenére részt kell venni a közügyekben, mert a politika – a közhiedelemmel ellentétben – nem valami úri huncutság, hanem az athéni görög demokrácia polisz-fogalmából kiindulva a köz ügyeinek intézése, és ebből a gondolkodó polgárok nem maradhatnak ki.

 

• Az írás felszabadító, gyógyító hatású, már-már a pszichoanalitikus önterápiára emlékeztet, ezért mindenkinek ki kell próbálnia, ha mást nem, írjunk naplót (ő ír). Az írás legnagyobb ellensége egyébként maga az irodalom, a mintakövetés: ahogyan a férfiak is képesek pillanatok alatt képzeletben „lehántani” a sminket, a külsőségeket a nőkről, az irodalmi szövegről is hamar kiderül, hogy őszintén, belülről, elemi erővel tör-e elő, katartikus hatású-e vagy „sminkelt” irodalom.

 

• A mai információözönben is érdemes irodalmat olvasni. Ömlik ránk mindenhonnan az információ, a figyelmünk egyre inkább szétszóródik, internet, Facebook, videójátékok, tévé, egyebek – de a kultúra nem hab a tortán, hanem az alap. A jó irodalmi műnek pedig mindig az az üzenete, Rilkével szólva: Változtasd meg élted!

 

Ebben aztán ki is egyezhetünk. Aki még kérne Kukorellyből, péntek este 7-től eléri Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol szintén Mile Lajos próbálja kérdezni. Bónuszként pedig egy régebbi videó, amelyben Kukorelly Endre a hazafiságról beszél. Ahogy ő mondaná: élvezzük minden percét! 

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde; videó: Oláh-Badi Levente&Erdély László

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS