// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

A kultúra nem hab a tortán, de a politikusok magasról tesznek rá

// HIRDETÉS

Ezt mondja Kukorelly Endre, aki egy ideig maga is – úgymond – politikus volt. Most pedig Mile Lajos főkonzullal beszélgetett, kávéházi asztal mellett. Meglepetésvideó a cikk végén!

Viszonylag ritkán fordul elő (legalábbis Kolozsváron), hogy egy magas rangú diplomata kocsmai-kávéházi asztal mellett társalogjon egy neves szépíróval, oldott hangulatban, sörök és cigarettafüst közepette. Márpedig a Bulgakov kávéházban épp ez történt csütörtök este: Kukorelly Endrét a kolozsvári magyar főkonzul, Mile Lajos faggatta irodalomról, politikáról meg mindenféléről (mindenféléről is, hogy a székely viccet parafrazáljuk). 

Ez a felállás csak látszólag szokatlan, mindjárt érthetőbbé válik, ha tudjuk – és ezt a beszélgetőpartnerek egyáltalán nem kerülik meg, sőt –, hogy a diplomata és az író ősrégi barátai egymásnak (a 80-as évek második felétől ismerik egymást), és az aktuálpolitikában is együtt merítkeztek meg. Ahogy Kukorelly fogalmaz: Mile „berángatta” őt a politikába, így lettek 2010-től országgyűlési képviselőtársak a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben, igaz, Kukorelly nem húzta végig a ciklust, mert botcsinálta politikusnak, úgymond képviselőnek tartja magát, Mile főkonzul úr erre csak csendben hümmög. Szépíróként azonban volt hozadéka számára az aktív politizálásnak: parlamenti élményeiből született – a legszebb mikszáthi hagyományokat követve – az Országházi divatok című könyve. 

Kukorelly elragadó, szellemes stílusban beszél nagyjából mindenről, ami eszébe jut, és egy idő után, amikor kénytelen vagyok feladni a jegyzetelést, lassan derengeni kezd, mi lehet az előadói stratégiája: úgy igyekszik fenntartani az ilyen rendezvények esetében törvényszerűen ki-kihunyó érdeklődést, hogy meghökkentő mértékben kalandozik el, „klikkelget” a különböző témák között, nem sok ügyet vetve a főkonzul eredeti kérdéseire, ezért aztán a hallgatók, ha nem akarják teljesen elveszíteni a fonalat, kénytelenek megfeszített figyelemmel követni a szavait, másként nem tudják értelmezni a gyors átkötéseket, az athéni görög demokráciától a kultúra térvesztésén át a cigánykérdésig ívelő gondolathalmazt. A fő csapásirányokat – a teljesség igénye nélkül – azért azonosítottuk.

 

 

Mile Lajos rezignáltan figyel, Kukorelly lelkesen csapong

 

• Magyarországon a politikai megosztottság áthatja a kulturális életet is. És ez nemcsak az egyéni alkotói műfajokra igaz, hanem a „csapatsportokra” is (Kukorelly feltűnően gyakran használja a sportterminológiát), mint például a színház. Mindenki fújja a maga mantráját, és ez katasztrofális.

 

• A politikusok szarnak az irodalomra meg a kultúrára. Nem azért teszik ezt, mert gonoszak lennének, hanem mert azok a társadalmi rétegek, amelyeknek csekély az érdekérvényesítő képességük, nem érik el a nagypolitika ingerküszöbét. Ezen rétegek sorában említi a művészeket, kultúrembereket is, mondjuk a romák vagy a hajléktalanok mellett. (Bár számos művészembernek nagyon is jó az érdekérvényesítő képessége, de ezek nem állnak össze közös akarattá, épp a belterj és a megosztottság miatt.)

 

• A magyar kultúra panaszjellegű. A szocializmusban megszoktuk, hogy minden jár nekünk, nem kell erőfeszítéseket tennünk (meg felesleges is), aztán a szabadság és a demokrácia valósága jól orrba vert bennünket.

 

• Ennek ellenére részt kell venni a közügyekben, mert a politika – a közhiedelemmel ellentétben – nem valami úri huncutság, hanem az athéni görög demokrácia polisz-fogalmából kiindulva a köz ügyeinek intézése, és ebből a gondolkodó polgárok nem maradhatnak ki.

 

• Az írás felszabadító, gyógyító hatású, már-már a pszichoanalitikus önterápiára emlékeztet, ezért mindenkinek ki kell próbálnia, ha mást nem, írjunk naplót (ő ír). Az írás legnagyobb ellensége egyébként maga az irodalom, a mintakövetés: ahogyan a férfiak is képesek pillanatok alatt képzeletben „lehántani” a sminket, a külsőségeket a nőkről, az irodalmi szövegről is hamar kiderül, hogy őszintén, belülről, elemi erővel tör-e elő, katartikus hatású-e vagy „sminkelt” irodalom.

 

• A mai információözönben is érdemes irodalmat olvasni. Ömlik ránk mindenhonnan az információ, a figyelmünk egyre inkább szétszóródik, internet, Facebook, videójátékok, tévé, egyebek – de a kultúra nem hab a tortán, hanem az alap. A jó irodalmi műnek pedig mindig az az üzenete, Rilkével szólva: Változtasd meg élted!

 

Ebben aztán ki is egyezhetünk. Aki még kérne Kukorellyből, péntek este 7-től eléri Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol szintén Mile Lajos próbálja kérdezni. Bónuszként pedig egy régebbi videó, amelyben Kukorelly Endre a hazafiságról beszél. Ahogy ő mondaná: élvezzük minden percét! 

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde; videó: Oláh-Badi Levente&Erdély László

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint
Krónika

Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint

Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS