// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Juhász tartja sakkban a szentgyörgyi önkormányzatot

// HIRDETÉS

Törvénytelenül legeltet az Olt partján, a kullancsok hemzsegnek, de a kormányhivatal őt védi.

Egyre riasztóbb méreteket ölt a kullancscsípések száma Sepsiszentgyörgyön. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház heti rendszerességgel számol be a sürgősségi osztályán kullancscsípéssel kezelt betegek számáról, ami egyértelmű növekedést mutat. Nagy D. István, a megyei kórház szóvivője elmondta: idén a késői felmelegedést követő időszakban közel 200 kullancscsípést jegyeztek, legalábbis ennyi esetben fordultak orvoshoz. Ennél sokkal több esetben akaszkodhattak áldozataikra a vérszívók, ám sokan házilag orvosolják a gondot.

A kullancsveszélyre a városházán is felfigyeltek. Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok elmondta, náluk is többen jelezték a gondokat, főként az Olt partján sétáló személyek panaszkodtak a vérszívókra.

„Egyértelmű, hogy a juhok miatt van teli a folyópart kullancsokkal. Sajnos a tavaly is megpróbáltuk kitiltani onnan az amúgy törvénytelenül legeltető pásztort, ám beletörött a bicskánk, hiszen a kormányhivatal megtámadta, és eltörölte a sajátos helyi legeltetési szabályzatot – részletezte a városgondnok. Mindenkinek nyilvánvaló, hogy a pásztornak nincs ott mit keresnie, ám jogilag nem tudjuk kezelni a problémát.”

Kiderült, hogy a városvezetés a vízüggyel – a terület bérbeadójával – karöltve harcol a szabálytalanul legeltető pásztor ellen: jelenleg a földosztó bizottság segítségével rendeznék a terület gondozására vonatkozó részleteket, és ekkor a terület gondnokaiként léphetnének fel határozottabban.

„A pásztor a terület kaszálására kötött szerződést a vízüggyel, ám ő nem kaszál, hanem legeltet: a gátakon pedig nem szabadna legeltetni, ő mégis sakkban tart a szerződéssel.

A juhsereg egészen Kilyénig végzi a munkát, és tudomásom szerint az éjszaka leple alatt számtalan magánterületre, mezőgazdasági megművelt földekre is bemennek az állatok, rongálnak: a tulajdonosok pedig ugyancsak hozzánk jönnek panaszaikkal. És akkor még nem is beszéltem az Olt partján sétáló, bicikliző, kocogó személyekről, akiket a juhsereg mellett lévő kutyák agresszív viselkedése zavart”– sorolta Czimbalmos.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS