Olyan a mioritikus autópálya, mint ahogy a népmesék kezdődnek. Hol volt, hol nem volt.
Az állam több mint hatmilliárd lejt költött el a Brassó–Bors autópálya negyedére (118 kilométerre a tervezett 415-ből), melynek építése 2004. június 16-án kezdődött, és 2013 ugyanazon napján kellett volna befejezni.
11 évvel ezelőtt, pontosabban 2004. június 16-án az amerikai Bechtel cég kotrógépei kiharapták az első darabokat az ország földjéből, ezzel megkezdve annak építését, aminek a román közúti infrastruktúra büszkeségének kellett volna lennie: az Erdély-autópályáról van szó.
Az eredeti terv szerint a Brassó és a borsi határátkelő közötti 415 kilométernyi autópályát 2013 júniusára kellett volna megépíteni, 2,2–2,5 milliárd euróért (ami az akkori árfolyamon legfeljebb 6,3 milliárd jel volt).
De íme, most – pontosan 11 évvel a munkálatok megkezdése és két évvel az építési határidő lejárta után – csak annyit állapíthatunk meg, hogy az állam elköltötte a teljes összeget, az Erdély-autópályának pedig csak a negyede van kész.
Sőt, a kiadás egyelőre feleslegesnek bizonyul, mert az egyetlen járható (54 kilométeres) szakasz egy Aranyosgyéres melletti dombon indul és egy Kolozsvártól nyugatra húzódó mezőn ér véget, míg a Berettyószéplak és Bors közötti, viszonylag előrehaladott állapotban lévő 64 kilométeres szakaszon még javában dolgoznak.
Az eddig eltelt 11 év mindegyikében az állam jelentős összegeket fordított a költségvetésből vagy külföldi hitelekből az Erdély-autópályára: az első három évben évente 322-706 millió lejt, aztán a 2008–2009-es időszakban több mint egymilliárd lejt, majd az összegek elkezdtek csökkenni.
Az állam 2012-ben elismert egy Bechtellel szembeni adósságot, 2013-ban pedig ki is fizetett 37,3 milliót a „kölcsönös követelések rendezésére”, amikor felmondta a szerződést a Bechtellel.
Most pedig, 2015-ben (május elején) az állam kifizetett még egy 701 millió lejes utolsó részletet a Bors és Berettyószéplak közötti autópálya-szakasz építésére (vagyis arra, amit a Bechtel a távozásakor nem végzett el).
A győztes cégek konzorciumának összetétele: Corsan Rt.–Corvian Construccion Rt., Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. és Via Design Kft.
Tehát 6,1 milliárd lejt költöttek el 118 kilométernyi útra (ebből 54 már járható, 64 pedig előrehaladott állapotban van), ami 51,6 millió lejt jelent kilométerenként.
Vagyis statisztikailag több mint 12 millió euró kilométerenként, ami nagyon előkelő helyet biztosít a világ legdrágább autópályáinak rangsorában.
Ennek a megaprojektnek éppen a tényleges értéke az első nagy ismeretlenje.
Tekintettel arra, hogy eredetileg úgy becsülték, hogy a 415 kilométernyi autópályát alig 2,2 milliárd euróból meg lehet majd építeni, miközben a jövendőbeli út nagyon nehéz terepviszonyokon halad keresztül, egyértelmű, hogy még a kezdeményezők sem tudták, milyen igát raknak az ország nyakába.
Később a nem hivatalos becsült teljes összeg ötmilliárd euróra nőtt, ebből – szerencsénkre – „csak” 1,5 milliárd eurót költöttek el.
A szerződésre vonatkozó másik vita azzal volt kapcsolatos, ahogy az állam majd kisajátítja az autópálya nyomvonalán található több száz hektárnyi földet, melyeken több ezer ingatlan is van, hogy ezzel megtisztíthassa az utat a jövendőbeli út előtt.
Talán ebből fakad a fő vita is, mely arról szól, hogy ilyen körülmények között Románia miért ragaszkodott csökönyösen az autópálya megépítéséhez, tekintettel arra, hogy a közúti infrastruktúra egy másik elsődlegességére, nevezetesen a IV. páneurópai folyosóra kellett volna összpontosítani?
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.