Ennél jobb helyen nem is hirdethetné a váradi népszavazási plakát, miről szól ez az egész.
Úgy tűnik, nem kicsit aggódik Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, hogy a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről szóló második, kétes törvényességgel megismételt népszavazáson sem lesz majd meg az érvényességhez szükséges részvételi arány.
Bár a májusi referendum csúfos bukása után – mint ismeretes, a részvételi arány az érvényességhez szükséges 30 százalék helyett még a 19 százalékot is alig haladta meg – azt mondta: a megismételt népszavazás kampányára nem költenek újabb közpénzeket, a város minden pontját ellepték a polgárokat voksolásra buzdító plakátok, amelyekből lényegesen több van, mint az egy hónappal ezelőtti vokoslás előtt.
Persze nem ez lenne az első alkalom, amikor az elöljáró az igazsággal mérsékelt tangenciát mutató ígéreteket tesz, viszont ezúton gratulálnánk azoknak a marketingeseknek, akiket az önkormányzat a város adófizetőinek pénzéből fizet.
Vasárnap estére például a szemetes konténereket a guberálóktól védő fémketreceket is a népszavazáson való részvételre buzdító plakátok lepték el, kiváló lehetőséget biztosítva arra, hogy a magunkfajta gonosz polgárok rámutassanak: ennél jobb illusztráció nem is kell ahhoz, mennyit érnek a váradi polgármester ígéretei, és az egész obskurus hasznú, a törvényesség határát súroló eszközökkel forszírozott, a város magyar közössége által ellenzett – mert a magyarság számarányának csökkenésével fenyegető - egyesülés.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.