Ennél jobb helyen nem is hirdethetné a váradi népszavazási plakát, miről szól ez az egész.
Úgy tűnik, nem kicsit aggódik Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, hogy a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről szóló második, kétes törvényességgel megismételt népszavazáson sem lesz majd meg az érvényességhez szükséges részvételi arány.
Bár a májusi referendum csúfos bukása után – mint ismeretes, a részvételi arány az érvényességhez szükséges 30 százalék helyett még a 19 százalékot is alig haladta meg – azt mondta: a megismételt népszavazás kampányára nem költenek újabb közpénzeket, a város minden pontját ellepték a polgárokat voksolásra buzdító plakátok, amelyekből lényegesen több van, mint az egy hónappal ezelőtti vokoslás előtt.
Persze nem ez lenne az első alkalom, amikor az elöljáró az igazsággal mérsékelt tangenciát mutató ígéreteket tesz, viszont ezúton gratulálnánk azoknak a marketingeseknek, akiket az önkormányzat a város adófizetőinek pénzéből fizet.
Vasárnap estére például a szemetes konténereket a guberálóktól védő fémketreceket is a népszavazáson való részvételre buzdító plakátok lepték el, kiváló lehetőséget biztosítva arra, hogy a magunkfajta gonosz polgárok rámutassanak: ennél jobb illusztráció nem is kell ahhoz, mennyit érnek a váradi polgármester ígéretei, és az egész obskurus hasznú, a törvényesség határát súroló eszközökkel forszírozott, a város magyar közössége által ellenzett – mert a magyarság számarányának csökkenésével fenyegető - egyesülés.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.