Tőkés: 26 év után is folytatni kell az egyházi rendszerváltást

Folytatni kell a magyar egyházakon belüli rendszerváltást – vélekedtek a Balog Zoltán református lelkész, magyar emberierőforrás-miniszter fővédnöksége alatt szervezett nagyváradi konferencia előadói.

A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című, szombaton kezdődött kétnapos konferencia igei bevezetőjében Tőkés László európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az egyiptomi fogságból szabadult bibliai zsidóság pusztai vándorlása negyven évig tartott.

„Mi a vándorlásunk 26. évében vagyunk, de a rendszerváltozás egy folyamat, ezen az úton kell tovább haladnunk” – fogalmazott a lelkész-politikus, akit 25 éve iktattak be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségébe.

Tőkés László rámutatott: a 25 éve elindult egyházi rendszerváltás azt célozta meg, hogy

„kiszolgáló egyházból” ismét „szolgáló egyházzá”

tegye a református egyházat. Hozzátette, a rendszerváltozás útján elindult egyháznak a kiválasztott úton kell továbbhaladnia, nincsen számára visszaút.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Robert Schumant, az Európai Unió alapító atyáinak egyikét parafrazeálva úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet vagy keresztyén lesz vagy egyáltalán nem lesz. A református gyülekezeti főgondnoki tisztséget is viselő politikus kijelentette, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak.

Véleménye szerint a határon túli magyar egyházakat az is megkülönbözteti a magyarországiaktól, hogy számukra

„az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”.

Úgy vélte, az utódállamokban most is korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, és az egyházi restitúció is megtorpant. „Romániában mintha legfelsőbb szintű támogatást élvezne a restitúció teljes leállítása” – jegyezte meg.

A konferencia keretében jeles teológusok, közéleti szereplők, egyháztörténészek szóltak hozzá az egyházban történt rendszerváltozás témájához.

A konferencián levetítették Gyöngyössy Bence Janus című filmjét. A film egy erdélyi ellenzéki család történetén keresztül mutatja be, hogy a romániai totalitárius rendszer titkosszolgálatának egyik ügynöke egy házasságon keresztül miként hatol be az otthon négy fala közé, hogyan kontrollálja és manipulálja a magánélet legintimebb pillanatait.

A bemutató előtt Tőkés László a balkáni háborúk során elaknásított mezőket említve jelentette ki:

„Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Szekuritáté aknáitól”.

Úgy vélte, a film ezt az „aknamentesítést” szolgálhatja. A bemutatón jelen volt Gyöngyössy Bence rendező és Kabay Barna producer is.

A film főbb szerepeiben Marozsán Erika, Seress Zoltán, Jordán Tamás és Hatházi András látható. A 75 perces alkotás képeit Márton Balázs operatőr készítette. A mintegy 150 millió forintból készült filmet 80 százalékban támogatta a magyar médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Programja keretében. A Janust a közeljövőben Budapesten, Esztergomban, Székesfehérváron és Vácott vetítik le. A film ősszel a Duna tévécsatornán is látható lesz.

(fotó: archív)