// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Belakta a TIFF Kolozsvárt

// HIRDETÉS

A Főtér lett a fesztivál központja, most már tényleg. Minden itt fut össze, fel, be.

Rendesen megszállta a filmfesztivál a város köztereit, és nem csak a lámpasavakra feszített reklámjaival. A Főteret teljesen beépítette egy óriásira felfújt képernyővel, két henyélővel, egy autókocsmával, egy emeletes konténerrel és egy toronnyal.

Sajnos ez utóbbinak semmilyen funkciója nincs, ha nem számítjuk a reklámot, pedig a mezei kolozsvárinak jól esne egyszer legalább a ló magasságából belenézni Mátyás király szemébe.

 

 

Ez a látvány sajtókonténer teraszán fogadja az embert.

 

 

 

 

A közszolgálati tévé szabadtéri stúdiót telepített a térre, így Oana Giurgiu, a fesztivál ügyvezető igazgatója mellett magyar turistacsoportok fotózkodtak.

 

 

Az önkéntesek kétezer széket raktak sorba a ma esti megnyitóhoz. És volt, aki rögtön meg is pihent rajtuk.

 

 

Mert hogy a padokat a TIFFalók és a májusi Critical Mass-ra érkező bringások foglalták el.

 

 

A TIFF szereti és támogatja a bringásokat, a Filmraktárban például ingyenesen vetíti nekik a Bikes vs Cars című filmet jövő pénteken, most viszont bezavartak kicsit azoknak az önkénteseknek, akik épp mozivá építették át a teret. 

 

 

Annyian gyűltünk össze az ehavi tömegtekerésre, hogy nem lehetett rendesen elkeríteni a teret, csak miután nekivágtunk a városnak.

 

 

Ez már a TIFF Campus koncertszínpada a Hașdeu bentlakásnegyedben, a Piezişă / Hegyvölgy utca tetején, amely közben úgy kiépült, hogy már nem lehet a húsz évvel ezelőtt közkeletű nevén, Hányinger Straßeként emlegetni. A berlini emigránsok pózában és kevert dallamvilágában nyomuló Rotfront kellett volna épp játszon, de csúszott két órát. Utána amerikai ska buli van műsoron, csak remélni tudjuk, hogy ma (és holnap és holnapután) este senki sem akar tanulni a közvetlenül színpad melletti diákszállókban.

 

 

Itt pedig ingyen nézhetnek a diákok filmeket, ma este a Dyke Hardot. Ha valaki jól bírja a hideget, és itt szeretne mozizni, ezt a vásznat a Mikó kertben, a X-es bentlakás bejáratával szemben találja.

 

Mindenki más menjen moziba, nyolc teremben vetítenek már. Mert a TIFF azért szállta meg a várost, hogy mi megszálljuk a mozikat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS