A Musai-Muszáj sajtótájékoztatóján Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Vákár István, a Kolozs megyei tanács megbízott elnöke is csatlakozott a városháza ellen indított perhez. Az „adjon úgy is, ha nem kérem” imperatívusza láthatóan nem működik a kincses városban.
Hirdetés
Igazi, jó értelemben vett imázseseményt szervezett a többnyelvű helységnévtáblák ügyét felkaroló Musai-Muszáj civil kezdeményezés az Ezer per tavasza nevű akciósorozatának értékeléseként. A sajtótájékoztató asztala mögött ugyanis a kolozsvári magyar és (részben) román kulturális és politikai élet néhány közismert szereplője foglalt helyett, köztük befolyásos intézményvezetők.
Ott ült Bethlendi András, a mozgalom aktivistája mellett Horváth Anna alpolgármester, Vákár István, a megyei tanács megbízott elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE dékánja, Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, Marius Tabacu, a Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Csoma Botond, a kolozsvári helyi tanács soros elnöke, valamint Oláh Emese és Geréd Imre városi tanácsos.
Bethlendi ismerteti a Musai-Muszáj rövid történetét, ami februárban kezdődött: ekkor döntött úgy a fellebbviteli bíróság, hogy helyt ad Emil Boc polgármester fellebbezésének a korábbi, alapfokú bírósági döntés ellen. Ez a döntés arra kötelezte volna a városházát, hogy kitegye a többnyelvű helységnévtáblákat, a fellebbviteli bíróság azonban úgy döntött, hogy a felperesnek, a hollandiai bejegyzésű Language Rights Alapítványnak nincs perminősége, azaz
nincs joga perelni ebben az ügyben.
Így jött létre helyi civil szervezetként a Musai-Muszáj, amely akciók sorozatával hívta fel a figyelmet a többnyelvű táblák ügyére: 14 akciót szerveztek, ebből kilenc flashmob, háromszor iktatták a kérvényeket a városházán és két közvitát rendeztek (a harmadik csütörtökön lesz). A flashmobokkal, mondja Bethlendi, sikerült saját hangvételben tematizálni az ügyet: emlékszünk, ugye, a szalagavatásra, a multikulti piknikre, a lufieregetésre, a stoppolásra, a jószomszédsági vallomásokra, a Mátyás utcai kapura, a memorandisták emlékművének megkoszorúzására, az emberi testekből kirakott városnevekre, illetve a szavazásra.
Ugyanezen okból indult az Ezer per tavasza című kezdeményezés – miután nagyjából 2000 kérvényt intéztek a polgárok a városházához, amelyekre rendre elutasító és semmitmondó válasz érkezett –, ennek keretében tömegesen lehet beperelni a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Mintegy 250 polgár csatlakozott felperesként eddig, természetesen továbbra is lehet csatlakozni, most pedig a jelenlévő közéleti szereplők is (köztük egy alpolgármesterrel és egy megbízott megyei tanácselnökkel)
ünnepélyes körülmények közt szintén beperelték Emil Boc hivatalát.
Mondjuk Vákár kissé sietősre veszi a figurát, aláírja az űrlapot, de aztán elrohan, „később kitöltöm” felkiáltással. Horváth Anna elmondja, hogy korábban már gyűjtöttek támogató aláírásokat a 2002-es, a többnyelvűséget lehetővé tevő tanácsi határozat megerősítéséért, de a román politikai szereplők között eddig nem sikerült partnereket találni, így fajult a helyzet a pereskedésig. Csoma Botond szerint a román politikusok félnek a szavazatvesztéstől, ezért nem mernek az ügy mellé állni, pedig a félelmük részben alaptalan.
A résztvevők személyes élményekkel, a többnyelvű miliőben való szocializálódással is magyarázzák, miért állnak ki az ügy mellett. Visky András szerint – aki példaként hivatkozik a magyar színház befogadó jellegére – Kolozsvár nem lehet Európa kulturális fővárosa 2021-ben, ha nem hajlandó felmutatni, milyen összetevők alkotják a kulturális környezetét.
A normalitás a kulcsszó,
ebben mindenki egyetért: egyszerűen arról van szó, hogy természetesként kell elfogadni azt a közeget, amelyben élünk. Gergely Balázs irodalmi példával, egy Nagy László-verssorral illusztrálja a helyzet fonákságát: „nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem”. Szerencsére – tehetnénk hozzá – Emil Boc nem azonos státusú a szóban forgó vers címzettjével.
Weboldalunk a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.
Functional cookies
Always active
The technical storage or access is strictly necessary for the legitimate purpose of enabling the use of a specific service explicitly requested by the subscriber or user, or for the sole purpose of carrying out the transmission of a communication over an electronic communications network.
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statistics
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
The technical storage or access is required to create user profiles to send advertising, or to track the user on a website or across several websites for similar marketing purposes.