Súgnánk Johannisnak!

„Egyre többen vannak manapság azok a román értelmiségiek – Smaranda Enachétől a történész Lucian Boiáig –, akik Sorin Militaruhoz hasonlóan vállalják a nyílt és őszinte szembenézést saját vezetőik rossz szokásaival, s nyíltan beszélnek és írnak a román politikusok balkáni magatartásáról, amelybe a handabandázástól kezdve a nyájas szavak mögé rejtett legdurvább átverésig annyi minden beletartozik. (Nagy írónk, Illyés Gyula fordított erkölcsnek nevezte az efféle magatartást.)

Mint tapasztaljuk, az ország új államelnöke igyekszik ezen változtatni, de csak annyiban, amennyiben őt ez a változtatás nem érinti. A Romániában emlékezett óta kényes, s a politikusok által választási eszközként használt kisebbségi kérdést igyekszik elkerülni, vagy éppen ködösíteni. Mint az RMDSZ kongresszusára küldött üzenettel tette. A honlapján is olvasható eredeti szövegben példákat is említve, meglepő nyíltsággal szólt a megoldatlan problémákról, mint a már elfogadott jogszabályok be nem tartása vagy a garanciák hiánya, majd az üzenetből hirtelen kivették ezt a részt. Alkalmasint azért, hogy a román többség ne szerezzen róla tudomást s na adjon vele támadási lehetőséget.

Súgni szeretnénk önnek Johannis elnök úr! Megértjük kényes helyzetét. Éppen ezért addig is amíg a többségi lakosság jobban európaizálódik és nem veszi be Dandanache nagy nacionalista dumáját, s nyíltan kimondhatja, hogy a magyarok, szászok, svábok, romák és mások egyenjogúsága még mindig nem teljes, legutóbbi rádiónyilatkozatán is felbátorodva javasolnánk: mindenkitől kérje, sőt követelje a törvények betartását! Származás, nyelv vagy akár régió említése nélkül. S ezzel külön semmilyen réteget nem sért. Ha Krajován ki lehet tenni a régió és a város zászlaját, akkor Sepsiszentgyörgyön vagy Csikszeredában miért büntetik? S miért járnak a rendőrök Marosvásárhelyen leszedetni az utcák kétnyelvű feliratát, miközben Segesváron és Szebenben, ahol nincs se szász, se magyar húsz százalék, nem járnak? S a MOGYE-ra is van megoldás: a vonatkozó jogszabályt más, kevésbé alkalmazott, de mindenkit érintő törvények alkalmazási kötelessége közé tenni, s akkor már nem magyar ügy! Ne csak saját tanácsadóira figyeljen, Elnök úr!"