// 2025. július 2., szerda // Ottó

A Partiumban leng a zászló. De milyen?

// HIRDETÉS

Miért éppen vörös-fehér Árpád-sávos a PAT által elkészíttetett partiumi lobogó és milyen történelmi hagyománya van? Szakértők véleményét kértük.

Nagy visszhangot váltott ki, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és néhány civil szervezet által alapított Partiumi Autonómia Tanács (PAT) a nemrég lezajlott küldöttgyűlésén elfogadta a régió címerét és zászlaját. Amint a sajtó is beszámolt róla: mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz.

A jelképek megalkotására egy évvel ezelőtt írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, mely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg. A beérkezett 18 pályamunka közül szakértői zsűri választotta ki azt, amelyet a PAT küldöttgyűlése elé terjesztettek elfogadásra.

A nyertes pályamunkáról sokan kifejtették a véleményüket a közösségi oldalakon és a sajtóban egyaránt. Voltak, akik megkérdőjelezték a PAT illetékességét, mások azt nehezményezték, hogy nem kérdezték meg a térség román és magyar lakóit a jelkép elfogadása előtt, így az aligha tekinthető legitimnek. Az is visszakozást vált ki, hogy az Árpád-sávos jelképeket a Rákócziak kora után a Nyilaskeresztes Párt használta először, később pedig a hungarista mozgalmak sajátították ki. Igaz, ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy az Árpád-sávokat a kései Árpád-háziak használták és Magyarország címerében is megtalálhatóak.

A csíksomlyói búcsú zarándokvonatának érkezése Nagyváradra (Fotó: Mohácsi László Árpád)

A partiumi zászlót és a címert máris elkezdték használni: Tőkés László EP-képviselő a nagyváradi vasútállomáson ezzel köszöntötte a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat, míg a PAT szimpatizánsai a lobogó kisebb mását ajándékozták a jelen lévőknek. A partiumi zászlóval kapcsolatos nézőpontok megértésének szándékával két szakértő véleményét is kikértük, közülük az első maga is tagja volt a PAT által kiírt pályázat elbíráló bizottságának.

Szendrei Ákos debreceni történész írásos megkeresésünkre kifejtette, amennyiben egy regionálisan lehatárolható közösség saját identitása (újra)megfogalmazására jelképeket választ, akkor jár el helyesen, ha megvizsgálja, hogy korábban milyen jelképei voltak használatban. A Partium helyzete azért sajátos e tekintetben, mert van egy, a 17. század kor- és szokásviszonyainak megfelelő jelkép-meghatározása, azonban a különös történelmi fejlemények miatt, mivel az országrészt intézményesen hol Erdéllyel, hol pedig a Magyar Királysággal együtt kezelték, a jelképek nem hogy használatba nem kerültek, de maga a címer és a zászló sem készült el.

A partiumi jelképalkotók lehetőségeit megkötötte, hogy az 1659. évi szászsebesi országgyűlésen konkrétan megfogalmazták, hogyan kell kinéznie a Partium címerének és zászlajának. A felhasználható színek, bár erről a rendelkezés konkrétan nem tett említést, ugyancsak adottak, hiszen a magyar jelképrendszerben a piros, a fehér (ezüst), a zöld, a sárga (arany) a legáltalánosabban használt színek. Ugyanakkor a klasszikus heraldikai formákban és elrendezésben ezek a jelképek alkotják Magyarország mai címerét is, tehát ezeket a szimbólumokat csak a szokásostól eltérő szerkezetben és elhelyezkedésben lehet felhasználni.

Árpád-házi királyi zászló a 12. századból

A debreceni szakértő úgy vélekedett: a tavaly ősszel nyilvánosan kiállított 18 címer- és zászlótervből a PAT által kiválasztott kompozíció a történelmi szimbolikákat felhasználó, egyszerű, letisztult tervek egyike. Ugyanakkor megjegyezte: a címer és a zászló mással össze nem keverhető és politikai elköteleződésektől távolságot tartó alkotás.

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus szintén a történelmi tényekből indult ki, amikor megkeresésünkre válaszolt. Mint írta: a II. Rákóczi György külpolitikája által vészhelyzetbe sodort Erdélyi Fejedelemség rendjei igyekeztek csökkenteni a fejedelmi hatalmat, s törvénykezdeményezéssel álltak elő, miszerint csak abban az esetben törvényes egy határozat, ha azt a rendek mindegyike saját pecsétjével megerősíti. A vármegyék, a székelyek és szászok pecsétnyomója elkészült. A Partiuméról nincs tudomásunk. Valószínűleg, nem készült el, mivel a terület török uralom alá került, elszakadt Erdélytől, már nem volt indokolt.

A Partium jelképének meghatározásakor természetesen Magyarország címerét vették alapul. Annak első mezejében az Árpád-ház sávozott címere, a másodikban a kettős kereszt a királyi hatalom jelképe – magyarázta a sepsiszentgyörgyi szakértő. Magyarország címerében a sávozott mezőt Werbőczy Tripartitumától kezdődően, tehát a Partium jelképének megállapításakor (1659-ben) is még az ország négy folyamának jelenlétével – Duna, Tisza, Dráva, Száva – magyarázták.

Árpád-sávos zászló a csíksomlyói búcsúban (Fotó: MTI)

Utóbb kiderült, ez utólagos magyarázat, az első mezőt csupán sávozott mezőnek kell tekinteni. A történelem folyamán a sávok száma változott: 7, 8, 9, sőt 10 sáv jelent meg különböző ábrázolásokban. Végül letisztázódott, a helyes címer a 8 sávos, leírása vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező.

A Partium jelképének 1659-ben történt megállapításakor a folyóvizes magyarázat élt, folyóvizet a címertanban pólyával ábrázolunk, így a vágások (vízszintes osztások) számának párosnak kell lennie. Tehát a mezőt nyolcszor kell osztani, így kilenc sáv keletkezik. Ebben az esetben a leírás négy ezüst pólyával vágott vörös mező.

Ami a kettős keresztes mezőt illeti, Szekeres Attila elmondta: az 1659-es leírásban nincs szó alátámasztásról, tehát nem jelenik meg a hármas halom. Egyszóval, lebegő címerképünk van. Magyarország címere a vörös-ezüst mázakból alakult ki. Ilyen a sávozás is, továbbá vörös mezőben ezüst címerkép, kettős kereszt. A Partium meghatározott jelképe egyértelműen arra utal, hogy a terület Magyarország része.

A Partiumnak mint történelmi régiónak jelképe mai megállapításakor Szekeres Attila véleménye szerint figyelembe kell venni a történelmi és heraldikai hagyományokat, valamint a mai helyzetet. A legszigorúbban követni kell az erdélyi országgyűlés határozatát. Tehát Partium címerében első helyen négy pólya, második mezejében lebegő kettős kereszt.

Szendrei Ákoshoz hasonlóan megjegyezte: jogi, politikai és címertani konfliktushelyzetet teremtene a vörös-ezüst mázú, fentebb leírt címer, mert egyértelműen Magyarország felségjegye.

Történelmi zászlók a Hősök terén, a magyar állami ünnepen (Fotó: MTI)

A sepsiszentgyörgyi szakértő úgy vélekedett: a címerterv alkotója címertöréssel (megkülönböztető módosítással) igen ötletesen megoldotta a kérdést, ezüst-vörös mázú a jelkép. Ellenben a sávozás visszaszorult. Nemcsak alsó mezőbe került, hanem a pajzstalpba szorult, miközben az erdélyi országgyűlés első helyre tervezte. Indokoltabb lett volna a pajzs középen való vágása (vízszintes osztása), a négy pólyának a felső mezőbe való helyezése. Vörös mezőben négy ezüst/fehér pólya lehetett volna felül, a vörös kettős kereszt az alsó ezüst/fehér mezőben kaphatott volna helyet. A keresztnek jobban ki kellene töltenie a rendelkezésére álló mezőt, felső keresztszára hosszabb is lehetne, megközelíthetné az alsó hosszát.

Végül Szekeres Attila elmondta: a címert – hacsak nem uralkodói adomány, amely esetünkben nem áll fenn – a folytonos használat szentesítheti, és ez előtt lehetne még módosítani.

Címlapfotó: Facebook/Bihar megyei EMNT

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt
Krónika

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket
Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a ratosnyai baleset

Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

// még több főtér.ro
Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS