A király azt mondta, Kolozsváron lesz magyar orvosi egyetem. A helyette beszélők román hangok szerint nem is azt mondta.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem többségi szenátusa az utóbbi években egyre inkább semmibe veszi a magyar nyelvű marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzést, nem biztosítva számára az oktatási törvény által szavatolt függetlenséget. A magyar fél e jogkövetelésének alapja az 1945. május 29-i, 407. számú, azóta sem eltörölt törvény, amellyel I. Mihály király elrendelte „a magyar tannyelvű egyetem kolozsvári létrehozását”.
A magyar fél eddigi legnagyobb aduját az egyetem vezetősége május 20-án, a trónörökös, Margit hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében játszotta ki. A királyi család képviselőit a Királyság Napjának nevezett nagyszabású ünnepségre hívták meg, melynek keretében Margit hercegnő leleplezte az I. Mihály királyt ábrázoló, a MOGYE főbejárata melletti előcsarnokban elhelyezett képmást. A bronzképmás alatti márványtáblán a következő olvasható: „I. Mihály, Románia királya 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet”.
Az idézett szöveg, melyet az egyetem rektora is ekként ismertetett, valójában a jelenkori történelem cinikus eltorzítása. A valóság – ahogy azt fent is idéztem – az, hogy I. Mihály király az 1945. május 29-i Hivatalos Közlönyben a kolozsvári magyar tannyelvű egyetem létrehozását hirdette ki, mely magába foglalta az orvosi kart is, amely intézmény a törvény közzétételéig meg nem szüntetett magyar tannyelvű egyetem jogutódja volt.
A királyi rendelet 5. cikkelye szerint a Nagyszebenből visszatért és minden klinikát elfoglaló I. Ferdinánd Egyetem támogatni fogja a magyar tannyelvű egyetemet, megosztva vele a laboratóriumokat és a klinikákat. Ezt a román fél megtagadta. Mivel a törvények akkor sem vonatkoztak Románia minden állampolgárára, a hivatalban lévő miniszterelnök, Petru Groza támogatta, hogy a magyar nyelvű orvosi kar külön épületben működjön.
És mert Kolozsváron nem találtak ilyen épületet, a magyar fél elfogadta, hogy az egyetem Marosvásárhelyre, a dr. Bernády György polgármester idejében épült volt katonai iskola épületébe költözzön. A képzések 1946. február 11-én indultak, de a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem csak az 1948-as tanügyi reform után jött létre, 1962-ben pedig, a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) Központi Bizottsága részéről érkezett telefonhívás alapján, bármiféle írásos dokumentum hiányában, kétnyelvűvé vált.
A romániai magyar nyelvű orvosképzés újraindításának 70. évfordulója megfelelő alkalom az intézmény mai vezetése számára, hogy semmibe vegye az utóbbi időben túlságosan legyengült és üldözött magyar tagozatot. De várhatunk-e őszinteséget és tisztességet egy olyan egyetemtől, melynek szenátusa – az igazságszolgáltatás segítségével – a törvények felett állónak képzeli magát?
Az ő viselkedésükön nem csodálkozunk, de meglep bennünket, hogy I. Mihály – a romániai magyar lakossága által eddig megbecsült – trónörököse és férje hagyták magukat belerángatni ebbe a marosvásárhelyi valóság eltorzítását célzó, jellegzetes sóműsorba.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.