A király azt mondta, Kolozsváron lesz magyar orvosi egyetem. A helyette beszélők román hangok szerint nem is azt mondta.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem többségi szenátusa az utóbbi években egyre inkább semmibe veszi a magyar nyelvű marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzést, nem biztosítva számára az oktatási törvény által szavatolt függetlenséget. A magyar fél e jogkövetelésének alapja az 1945. május 29-i, 407. számú, azóta sem eltörölt törvény, amellyel I. Mihály király elrendelte „a magyar tannyelvű egyetem kolozsvári létrehozását”.
A magyar fél eddigi legnagyobb aduját az egyetem vezetősége május 20-án, a trónörökös, Margit hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében játszotta ki. A királyi család képviselőit a Királyság Napjának nevezett nagyszabású ünnepségre hívták meg, melynek keretében Margit hercegnő leleplezte az I. Mihály királyt ábrázoló, a MOGYE főbejárata melletti előcsarnokban elhelyezett képmást. A bronzképmás alatti márványtáblán a következő olvasható: „I. Mihály, Románia királya 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet”.
Az idézett szöveg, melyet az egyetem rektora is ekként ismertetett, valójában a jelenkori történelem cinikus eltorzítása. A valóság – ahogy azt fent is idéztem – az, hogy I. Mihály király az 1945. május 29-i Hivatalos Közlönyben a kolozsvári magyar tannyelvű egyetem létrehozását hirdette ki, mely magába foglalta az orvosi kart is, amely intézmény a törvény közzétételéig meg nem szüntetett magyar tannyelvű egyetem jogutódja volt.
A királyi rendelet 5. cikkelye szerint a Nagyszebenből visszatért és minden klinikát elfoglaló I. Ferdinánd Egyetem támogatni fogja a magyar tannyelvű egyetemet, megosztva vele a laboratóriumokat és a klinikákat. Ezt a román fél megtagadta. Mivel a törvények akkor sem vonatkoztak Románia minden állampolgárára, a hivatalban lévő miniszterelnök, Petru Groza támogatta, hogy a magyar nyelvű orvosi kar külön épületben működjön.
És mert Kolozsváron nem találtak ilyen épületet, a magyar fél elfogadta, hogy az egyetem Marosvásárhelyre, a dr. Bernády György polgármester idejében épült volt katonai iskola épületébe költözzön. A képzések 1946. február 11-én indultak, de a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem csak az 1948-as tanügyi reform után jött létre, 1962-ben pedig, a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) Központi Bizottsága részéről érkezett telefonhívás alapján, bármiféle írásos dokumentum hiányában, kétnyelvűvé vált.
A romániai magyar nyelvű orvosképzés újraindításának 70. évfordulója megfelelő alkalom az intézmény mai vezetése számára, hogy semmibe vegye az utóbbi időben túlságosan legyengült és üldözött magyar tagozatot. De várhatunk-e őszinteséget és tisztességet egy olyan egyetemtől, melynek szenátusa – az igazságszolgáltatás segítségével – a törvények felett állónak képzeli magát?
Az ő viselkedésükön nem csodálkozunk, de meglep bennünket, hogy I. Mihály – a romániai magyar lakossága által eddig megbecsült – trónörököse és férje hagyták magukat belerángatni ebbe a marosvásárhelyi valóság eltorzítását célzó, jellegzetes sóműsorba.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.