A király azt mondta, Kolozsváron lesz magyar orvosi egyetem. A helyette beszélők román hangok szerint nem is azt mondta.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem többségi szenátusa az utóbbi években egyre inkább semmibe veszi a magyar nyelvű marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzést, nem biztosítva számára az oktatási törvény által szavatolt függetlenséget. A magyar fél e jogkövetelésének alapja az 1945. május 29-i, 407. számú, azóta sem eltörölt törvény, amellyel I. Mihály király elrendelte „a magyar tannyelvű egyetem kolozsvári létrehozását”.
A magyar fél eddigi legnagyobb aduját az egyetem vezetősége május 20-án, a trónörökös, Margit hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében játszotta ki. A királyi család képviselőit a Királyság Napjának nevezett nagyszabású ünnepségre hívták meg, melynek keretében Margit hercegnő leleplezte az I. Mihály királyt ábrázoló, a MOGYE főbejárata melletti előcsarnokban elhelyezett képmást. A bronzképmás alatti márványtáblán a következő olvasható: „I. Mihály, Románia királya 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet”.
Az idézett szöveg, melyet az egyetem rektora is ekként ismertetett, valójában a jelenkori történelem cinikus eltorzítása. A valóság – ahogy azt fent is idéztem – az, hogy I. Mihály király az 1945. május 29-i Hivatalos Közlönyben a kolozsvári magyar tannyelvű egyetem létrehozását hirdette ki, mely magába foglalta az orvosi kart is, amely intézmény a törvény közzétételéig meg nem szüntetett magyar tannyelvű egyetem jogutódja volt.
A királyi rendelet 5. cikkelye szerint a Nagyszebenből visszatért és minden klinikát elfoglaló I. Ferdinánd Egyetem támogatni fogja a magyar tannyelvű egyetemet, megosztva vele a laboratóriumokat és a klinikákat. Ezt a román fél megtagadta. Mivel a törvények akkor sem vonatkoztak Románia minden állampolgárára, a hivatalban lévő miniszterelnök, Petru Groza támogatta, hogy a magyar nyelvű orvosi kar külön épületben működjön.
És mert Kolozsváron nem találtak ilyen épületet, a magyar fél elfogadta, hogy az egyetem Marosvásárhelyre, a dr. Bernády György polgármester idejében épült volt katonai iskola épületébe költözzön. A képzések 1946. február 11-én indultak, de a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem csak az 1948-as tanügyi reform után jött létre, 1962-ben pedig, a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) Központi Bizottsága részéről érkezett telefonhívás alapján, bármiféle írásos dokumentum hiányában, kétnyelvűvé vált.
A romániai magyar nyelvű orvosképzés újraindításának 70. évfordulója megfelelő alkalom az intézmény mai vezetése számára, hogy semmibe vegye az utóbbi időben túlságosan legyengült és üldözött magyar tagozatot. De várhatunk-e őszinteséget és tisztességet egy olyan egyetemtől, melynek szenátusa – az igazságszolgáltatás segítségével – a törvények felett állónak képzeli magát?
Az ő viselkedésükön nem csodálkozunk, de meglep bennünket, hogy I. Mihály – a romániai magyar lakossága által eddig megbecsült – trónörököse és férje hagyták magukat belerángatni ebbe a marosvásárhelyi valóság eltorzítását célzó, jellegzetes sóműsorba.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.