Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját a 68. cannes-i filmfesztiválon. Ezt szokás szerint a hivatalos díjkiosztó előtt egy nappal adják át, és ez a kitüntetés önértékén túl is fontos mozzanat: elég gyakran történt meg ugyanis a fesztivál történetében, hogy a kritikusok kedvence másnap elnyerte az Arany Pálmát vagy a zsűri nagydíját is.

A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjére akkreditált kritikusokból álló zsűri a hivatalos versenyprogramba meghívott 19 alkotás közül, de a nemzetközi zsűritől függetlenül választotta ki a szerintük legjobb filmet.

A díjátadón a rendező „nagyon nagy örömnek, büszkeségnek és megtiszteltetésnek” nevezte, hogy első szereplését Cannes-ban a világ minden tájáról meghívott külföldi kritikusok ilyen jól fogadták. Emlékezetett arra, hogy a film elkészültét Magyarországon kívül egyetlen más ország sem támogatta, s jóllehet a filmben fél tucat országból szerepelnek színészek,

az alkotás teljes egészében magyar film.

A Laokoon Filmgrup gyártásában készült alkotást a Magyar Nemzeti Filmalap több mint 320 millió forinttal támogatta.

Az idén hetvenéves FIPRESCI-zsűri a cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjából és az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásból választott ki egy-egy filmet, valamint egy külön díjat megítélt a párhuzamos programok legjobbjának.

A film elnyerte a francia François Chalais-díjat is, amelyet egy neves francia filmkritikus és kulturális újságíró emlékére alapítottak. A díjat egy héttagú francia újságírókból és filmes személyiségből álló zsűri – amelynek idei elnöke Yves Boisset francia filmrendező – ítéli oda minden évben egy aktualitása miatt is fontos filmnek. A díj zsűrije egyhangúlag ítélte oda a kitüntetést a magyar varsenyfilmnek. Az indoklás szerint az egyedülálló rendezés, és a ma is aktuális barbarizmus kapcsán

a különlegesen humanista látásmódja

miatt találta kiemelkedőnek az alkotást a zsűri. A fesztivál kezdetén a versenyprogramban nagy sikerrel bemutatott, majd óriási visszhangot kapott magyar alkotás, a 38 éves Nemes Jeles László első filmje. Három korábbi kisfilmje (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) több mint harminc díjat kapott száznál is több nemzetközi filmfesztiválon.

Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó Saul fia főszerepét Röhrig Géza, a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán végzett, 15 éve New Yorkban élő költő, amatőr színész alakítja, egyik fontos mellékszerepében pedig Molnár Levente kolozsvári színművészt láthatjuk.

A zsidók gázkamrákba terelésére és a holttestek eltakarításra kényszerített foglyokról,

a Sonderkommando tagjairól szóló film

végig a főhőst követi úgy, hogy az áldozatokat nem mutatja, s a hanghatásokkal, halálkiáltásokkal, lövésekkel, nyögésekkel a nézők képzeletére támaszkodva idézi meg a megmutathatatlant. A film alaptörténete szerint a főhős, Saul az egyik áldozatban saját fiát véli megismerni, és elhatározza, hogy tisztességes módon temetteti el a holttestet.

A fesztivál legtöbb kritikusa szerint a magyar alkotás az első olyan film, amely választ ad arra a művészi kérdésre, hogyan lehet a holokausztot filmen ábrázolni.

Címlapképünkön: Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője és Molnár Levente kolozsvári színművész. Fotó: Kallos Bea/MTI