A Román Ortodox Egyház nem kocsma, bakker!

A vallási felekezetek nem úgy működnek, mint a kereskedelmi társaságok, hanem papi, vagy szerzetesi közösségeket alkotnak, bevételeiket pedig lelki, kulturális, oktatási és szociális-emberbaráti tevékenységekre fordítják, állítja a Román Pátriárkia. 

A Pátriárkia azután nyilatkozott, hogy a médiában több vita is volt, melyek során „a felekezetek jogi és adóügyi helyzetével kapcsolatos pontatlan véleményeket hangoztattak”, magyarázta az Adevărulnak Constantin Stoica, a Pátriárkia szóvivője.

„Románia adótörvénye a 15. cikkely 1. bekezdésének f) betűjénél rögzíti, hogy az egyházi egységek által a hívők adományából és gazdasági tevékenységekből (gyertyák, naptárak, vallási könyvek, misebor és más kegytárgyak stb. gyártása és eladása) származó bevételei adómentesek, ha jól meghatározott célokra használják fel azokat, nevezetesen az egyházi egységek karbantartására és működésére (közüzemi számlák stb.), templomok és egyházi épületekkel kapcsolatos építési, karbantartási és megerősítési munkálatokra, oktatásra, saját jogon és/vagy partnerségben nyújtott, a törvénynek megfelelően akkreditált szociális szolgáltatásokra, specifikus tevékenységekre és a vallási felekezetek egyéb nonprofit tevékenységeire, a vallásszabadságról és a felekezetek általános jogállásáról szóló 489/2006. számú törvénynek megfelelően”, mutat rá a sajtóközleményében a Román Ortodox Egyház (BOR) vezetősége.

A Pátriárkia azt is állítja, hogy a romániai vallási felekezetek általában véve hasonló jogi és adóügyi helyzettel rendelkeznek, mint az Európai Unió többi tagállamainak felekezetei, „éppen azért, mert a kérdéses országok állami hatóságai elfogadják és elismerik a felekezetek társadalmon belüli tevékenységének fontosságát”.

A Pátriárkia szerint

a hívők adományai bekerülnek minden egyházközség könyvelésébe.

Konkrétan, a Szent Szinódus egyik határozata nyomán az egyházközségi tanács tagjai minden mise után jegyzőkönyvbe veszik az összegyűjtött összeget, és ez azonnal bekerül minden egyes egyházközség könyvelésébe. Ugyanez a helyzet a persely esetében is, az egyházi szolgáltatásokért (keresztelőkért és esketésekért) adott önkéntes adományok esetében pedig nyugtát adnak. Az egyházmegyék auditálási szolgálatai minden egyházi egység esetében rendszeresen ellenőrzik ennek a pénzügyi-könyvelési fegyelemnek a betartását, állítja a BOR vezetősége.

Az így keletkezett jövedelmet a kiszolgáló személyzet béreire, az adók és járulékok, a közüzemi díjak kifizetésére, a templomok és más egyházi ingatlanok karbantartására és javítására használják fel, az adótörvény rendelkezései szerint, állítja még az idézett forrás, rámutatva arra, hogy ezen kívül minden egyes egyházközség liturgikus, szociális, oktatási, misszionárius és kulturális tevékenységeket végez a hívők közössége javára, mely tevékenységeket a saját bevételeikből finanszírozzák.

„A hívők pénzügyileg támogatják az egyházközséget, amelyhez tartoznak, mert ők a tevékenységek haszonélvezői, és ezek alapján meg tudják ítélni, miként használják fel az adományaikat az egyházközségi tanács engedélyével, melyekben őket világi tanácsnokok képviselik. A Román Ortodox Egyház egyházi egységeinek (egyházmegyék, egyházközségek és kolostorok) templomokból és más egyházi építményekből álló

jelentős ingatlanvagyont kell folyamatosan fenntartaniuk

(melyek a nemzeti kulturális vagyon legnagyobb részét alkotják) és jelentős szociális-emberbaráti és oktatási tevékenységet kell kifejteniük a román társadalomban, melyen belül sok a szegény ember. A Román Ortodox Egyházban jelenleg 786 szociális intézmény és szolgáltató működik, és 576 szociális program zajlik”, áll még a közleményben.

A vallási felekezetek, állítja még a Pátriárkia, „nem úgy működnek, mint a kereskedelmi társaságok (bárok, kávézók, vendéglők stb.), és nem profitszerzés a céljuk, hanem papi, vagy szerzetesi közösségeket alkotnak, a keletkezett jövedelmeket pedig az egyházi (lelki), kulturális, oktatási és szociális-emberbaráti tevékenységekre használják fel, a társadalom javára”.

A borravalóadó esetében a papok vitatott helyzetben vannak

A borravalóadó újra felvetette azt a kérdést, hogy a papoknak is számlát kellene adniuk a keresztelőkön, esküvőkön, vagy temetéseken nyújtott szolgáltatások nyomán. „A papoknak kötelező nyugtát adniuk, akár kolostorhoz, akár templomhoz tartoznak, az egyház jogi személy, de a jövedelmei nem adókötelesek”, mondta az Adevărulnak Adrian Benţa adótanácsadó. Ennek megfelelően a hívőknek nyugtát kellene kapniuk a pap által nyújtott bármilyen szolgáltatás után, a különféle éves adóktól a litániáig, vallásos énekig, vagy bármi másig. A Román Ortodox Egyház (BOR) és más vallásos szervezet az utóbbi években több botrány középpontjába került az adómentességük és az állami költségvetésből kapott támogatások miatt.