// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nálunk is felmerült a vasárnapi zárva tartás lehetősége

// HIRDETÉS

Két PNL-s honatya állt elő az ötlettel, mely Magyarországon már egy ideje működik: zárják be vasárnaponként a nagy bevásárlóközpontokat.

Zárva tartásra kötelezné vasárnaponként és ünnepnapokon a 2500 négyzetméternél nagyobb hipermarketeket két liberális törvényhozó, akik módosító indítványt terjesztettek be a parlamentben.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselője, Nini Sapunaru és Tinel Gheorghe azzal indokolták indítványukat, hogy ennek köszönhetően fellendülhetne a hagyományos kereskedelem. A romániai RFI rádió hétfői tudósítása szerint gazdasági elemzők fenntartásaikat fejezték ki a kezdeményezés sikerével kapcsolatban. A honatyák szerint a zárva tartásra kötelezés azért is lenne hasznos, mert

a vásárlók több időt töltenének a családban vasárnap, és több idejük maradna a mozgásra és egyéb szabadidős tevékenységre.

A honatyák a 2009/321-es törvényt akarják módosítani úgy, hogy a kiskereskedelemben tevékenykedő, 2500 négyzetméternél nagyobb, élelmiszereket és nem élelmiszereket áruló üzletek kötelező módon zárva legyenek vasárnaponként és ünnepnapokon.

A képviselők úgy vélik, hogy a kötelező zárva tartás arra kényszerítené a vásárlókat, hogy a napi és heti vásárlást munkanapokon vagy a hétvége első felében végezzék el. Szerintük a törvénymódosításnak kedvező hatása lenne a mezőgazdasági termelőkre, akik több árut tudnának eladni a hagyományos piacokon, és így a hazai termelők nagyobb támogatásban részesülnének, akárcsak a kis boltokat működtetők.

Constantin Rudnitchi gazdasági elemző szerint a törvénymódosítást azonnal nem lehet alkalmazni, hiszen féléves-egy éves átmeneti időszakra lenne szükség, amíg a kis boltok megerősödnek, és megfelelő

alternatív kínálatot tudnak kínálni a vásárlóknak arra az esetre, ha valóban zárva tartásra kötelezik a hipermarketeket.

Az elemző szerint az is gondot jelent, hogy a kistermelők közül, akik sokan a zöldségpiacokon maguk értékesítik árujukat, kevesen fizetnek adót, így előbb az államnak kellene megoldást találnia arra, hogy növelje a piaci kereskedelemben résztvevők adófegyelmét. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS