Ha Johannis elnök valóban védelmébe veszi az erdőirtók szempontjait, elég kellemetlen helyzetbe kerülhet.
Magas szinten védelmezik a Románia erdőiben zajló rablást. A Der Spiegel egyik riportjában bemutatják, hogy a külföldi cégek hogyan vásárolják fel nagy mennyiségben a romániai erdőkben illegálisan kivágott faanyagot. A Schweighofer több mint 60 országba irányuló kivitele
Bár az erdőtörvény módosítási javaslatával sikerült gátat szabni az osztrák Schweighofer cég követeléseinek, Klaus Johannis, az erdőtörvény újravizsgálatát kérve, belefoglalta érvelésébe az osztrák cég szempontjait.
A német kiadvány rámutat arra, hogy az utóbbi években az erdőtörvény és az Erdőradar volt az a két pillér, melyekre a környezetvédelem terén Románia támaszkodhatott. De mindkettőt rossz szemmel nézik azok a külföldi gazdasági tényezők, melyek a románisi faanyag illegális kitermeléséből húznak hasznot.
A Deutsche Welle (DW) szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Johannis rossz helyzetbe került az erdőtörvény újravizsgálatára vonatkozó kérésével. „Kellemetlen meglepetést okozott, hogy úgy tűnt, Klaus Johannis az osztrák Schweighofer Holzindustrie cég által a Romániában kitermelt faanyag exportja terén végzett
Az erdőtörvény módosítására vonatkozó javaslat „nagy vonalakban az érintetlen erdőket védő és a kaotikus kitermelést elrettentő elemeket vezetett volna be, felhatalmazva a Csendőrséget a rönkszállítmányok ellenőrzésére. Az egyik ezzel kapcsolatos fontos cikkely szerint, bevezetnék a legfeljebb 30 százalékos küszöböt a faanyag felvásárlásánál vagy feldolgozásánál, és a helyi bútorgyártók elővételi jogát. Ez kétségtelenül az exportcélú túlzott fakitermelés ellen irányuló módosító javaslat volt”, mutat rá a DW a romániai ellenőrzés nélküli tarvágásoknak szentelt cikkében.
Máris szerveződnek a romániai erdők ellenőrzés nélküli kivágása elleni tüntetések, és Klaus Johannis ezáltal először kerülhetne szembe az utca hangjával. Ha a tüntetések elérik majd a Verespatakért szervezettek méretét, akkor Johannisnak nagyon kellemetlen helyzetet kell majd kezelnie.
Itt olvasható egy másik sokatmondó riport, mely világosan bemutatja a köbméterenként kifosztott romániai erdők gondját.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hamisak azok az információk, amelyek szerint a polgároknak díjat kell fizetniük, vagy büntetőjogi szankciókkal kell számolniuk azért, mert saját kútjaik vizét használják – közölte a Román Vízügyi Hatóság (ANAR).
Megható ünnepséggel köszönt el vasárnap a nyikómalomfalvi közösség Daniel Ernő-András plébánostól, aki nyugdíjba vonulása előtt utolsó szentmiséjét mutatta be a település templomában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?