// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Johannis elnök és az erdőirtók

// HIRDETÉS

Ha Johannis elnök valóban védelmébe veszi az erdőirtók szempontjait, elég kellemetlen helyzetbe kerülhet.

Magas szinten védelmezik a Románia erdőiben zajló rablást. A Der Spiegel egyik riportjában bemutatják, hogy a külföldi cégek hogyan vásárolják fel nagy mennyiségben a romániai erdőkben illegálisan kivágott faanyagot. A Schweighofer több mint 60 országba irányuló kivitele

több százmillió euró nyereséget hoz.

Bár az erdőtörvény módosítási javaslatával sikerült gátat szabni az osztrák Schweighofer cég követeléseinek, Klaus Johannis, az erdőtörvény újravizsgálatát kérve, belefoglalta érvelésébe az osztrák cég szempontjait.

A német kiadvány rámutat arra, hogy az utóbbi években az erdőtörvény és az Erdőradar volt az a két pillér, melyekre a környezetvédelem terén Románia támaszkodhatott. De mindkettőt rossz szemmel nézik azok a külföldi gazdasági tényezők, melyek a románisi faanyag illegális kitermeléséből húznak hasznot.

A Deutsche Welle (DW) szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Johannis rossz helyzetbe került az erdőtörvény újravizsgálatára vonatkozó kérésével. „Kellemetlen meglepetést okozott, hogy úgy tűnt, Klaus Johannis az osztrák Schweighofer Holzindustrie cég által a Romániában kitermelt faanyag exportja terén végzett

gyanús műveleteket védelmezi.”

Az erdőtörvény módosítására vonatkozó javaslat „nagy vonalakban az érintetlen erdőket védő és a kaotikus kitermelést elrettentő elemeket vezetett volna be, felhatalmazva a Csendőrséget a rönkszállítmányok ellenőrzésére. Az egyik ezzel kapcsolatos fontos cikkely szerint, bevezetnék a legfeljebb 30 százalékos küszöböt a faanyag felvásárlásánál vagy feldolgozásánál, és a helyi bútorgyártók elővételi jogát. Ez kétségtelenül az exportcélú túlzott fakitermelés ellen irányuló módosító javaslat volt”, mutat rá a DW a romániai ellenőrzés nélküli tarvágásoknak szentelt cikkében.

Máris szerveződnek a romániai erdők ellenőrzés nélküli kivágása elleni tüntetések, és Klaus Johannis ezáltal először kerülhetne szembe az utca hangjával. Ha a tüntetések elérik majd a Verespatakért szervezettek méretét, akkor Johannisnak nagyon kellemetlen helyzetet kell majd kezelnie.

Itt olvasható egy másik sokatmondó riport, mely világosan bemutatja a köbméterenként kifosztott romániai erdők gondját.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS