Ha Johannis elnök valóban védelmébe veszi az erdőirtók szempontjait, elég kellemetlen helyzetbe kerülhet.
Magas szinten védelmezik a Románia erdőiben zajló rablást. A Der Spiegel egyik riportjában bemutatják, hogy a külföldi cégek hogyan vásárolják fel nagy mennyiségben a romániai erdőkben illegálisan kivágott faanyagot. A Schweighofer több mint 60 országba irányuló kivitele
Bár az erdőtörvény módosítási javaslatával sikerült gátat szabni az osztrák Schweighofer cég követeléseinek, Klaus Johannis, az erdőtörvény újravizsgálatát kérve, belefoglalta érvelésébe az osztrák cég szempontjait.
A német kiadvány rámutat arra, hogy az utóbbi években az erdőtörvény és az Erdőradar volt az a két pillér, melyekre a környezetvédelem terén Románia támaszkodhatott. De mindkettőt rossz szemmel nézik azok a külföldi gazdasági tényezők, melyek a románisi faanyag illegális kitermeléséből húznak hasznot.
A Deutsche Welle (DW) szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Johannis rossz helyzetbe került az erdőtörvény újravizsgálatára vonatkozó kérésével. „Kellemetlen meglepetést okozott, hogy úgy tűnt, Klaus Johannis az osztrák Schweighofer Holzindustrie cég által a Romániában kitermelt faanyag exportja terén végzett
Az erdőtörvény módosítására vonatkozó javaslat „nagy vonalakban az érintetlen erdőket védő és a kaotikus kitermelést elrettentő elemeket vezetett volna be, felhatalmazva a Csendőrséget a rönkszállítmányok ellenőrzésére. Az egyik ezzel kapcsolatos fontos cikkely szerint, bevezetnék a legfeljebb 30 százalékos küszöböt a faanyag felvásárlásánál vagy feldolgozásánál, és a helyi bútorgyártók elővételi jogát. Ez kétségtelenül az exportcélú túlzott fakitermelés ellen irányuló módosító javaslat volt”, mutat rá a DW a romániai ellenőrzés nélküli tarvágásoknak szentelt cikkében.
Máris szerveződnek a romániai erdők ellenőrzés nélküli kivágása elleni tüntetések, és Klaus Johannis ezáltal először kerülhetne szembe az utca hangjával. Ha a tüntetések elérik majd a Verespatakért szervezettek méretét, akkor Johannisnak nagyon kellemetlen helyzetet kell majd kezelnie.
Itt olvasható egy másik sokatmondó riport, mely világosan bemutatja a köbméterenként kifosztott romániai erdők gondját.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.