// 2026. október 14., szerda // Helén

Koko: az ökölvívásban egyetlen ütéstől megváltozik minden

// HIRDETÉS

Módosítana-e a magyar lélektanon, ha 2024-ben Magyarországon szerveznék meg az olimpiát? Többek között erről is beszélt nagyváradi közönségtalálkozóján Kovács István (Koko).

Pályafutása során 320 mérkőzésből mindössze 15-öt vesztett el, az igazán fontosokat szinte zsinórban megnyerte. Ő Kovács István (Koko) olimpiai-, európai- és világbajnok magyar ökölvívó, aki a Festum Varadinum meghívására érkezett kedden Nagyváradra. A délelőtt folyamán középiskolásokkal találkozott, hogy egy rendhagyó testnevelésóra keretében a test nevelésére ösztönözze a fiatalokat, majd délután egy szórakozóhelyen beszélt mindarról, ami fontos számára. Szó esett gyerekkori emlékekről, családról, az amatőr és a profi ökölvívás küzdelmeiről, és a magyarországi sportéletről egyaránt. Szántó Sándor és Boros Péter sportújságírók kérdezték.

Mint kiderült,

egy szegény családba született, autószerelőnek tanuló fiatalnak hosszú út vezet odáig, hogy profi ökölvívó legyen.

A bokszkesztyűnek folyamatosan a kézen kell lennie, hiszen először a folyamatos önbizalomhiánnyal, majd kihívóival kell olykor drámai küzdelmeket megvívnia. Iskolai éveiről nem szívesen beszélt, annyit azonban elárult, mindig érdekelte az irodalom. A humán beállítódás ellenére két szakma közül volt kénytelen választani: vagy szobafestő, vagy autószerelő lesz. Akkoriban ezek voltak a divatszakmák.

A sport egy kitörési lehetőséget adott Koko számára, csak hogy a kisebbségi érzéssel és a kudarcoktól való félelemmel folyamatosan meg kellett küzdenie. 1985-ben kezdett bokszolni, majd sorra nyerte az országos és a nemzetközi bajnokságokat. Az első kudarc a barceloniai olimpián érte (az elődöntőig jutott), mely annyira a padlóra vágta, hogy csak három hónap kihagyás után tért vissza a ringbe.

A visszatérések mindig rendkívül nehezek egy sportoló életében, sokszor egyetlen ütéssel megváltozik minden egy ökölvívó karrierjében.

Ilyen volt, amikor – immár a profik szintjén – 2001-ben Antonio Díaz kiütésével megszerezte a WBO világbajnoki címét, de a 18 éves pályafutása során az utolsó veresége is 2002-ben. Ekkor egy kötelező kihívó ellen kellett szorítóba lépnie, ami miatt elveszítette a motivációját. Julio Pablo Chacon drámai ütközetben, a 6. menetben ütötte ki, ezzel elveszítette világbajnoki övét. Később bejelentette: visszavonul.  

Koko elmondása szerint nem azért hagyta abba a bokszolást, mert vereséget szenvedett, hanem mert a gazdasági feltételek nem voltak adottak és ő nem akarta lejjebb adni. Úgy értékelte, magas színvonalú karriert futott be, amellyel teljesen elégedett. A visszavonulás után az ökölvívásban elért sikerek miatti űrt tanulmányai (hamarosan megszerzi harmadik diplomáját is), személyes fejlődése, saját vállalkozása, médiaszereplései, a sportdiplomácia, továbbá a gasztronómia tölti be. Úgy vélekedett: a sportban, akárcsak az életben

fontos a laza lélektan, a tiszta lelkiismeret. Az sem baj, ha az ember hisz önmagában és bízik az isteni gondviselésben.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy mennyi esélyt lát Koko arra, hogy az 2024. évi nyári olimpiai játékokat Budapesten, illetve Magyarországon tartsák. Véleménye szerint a gigaolimpiák ideje lejárt, hiszen számtalanszor bebizonyosodott, hogy az egy helyre koncentrált olimpiákba gazdaságilag belerokkanhat egy ország, egy város. Csak akkor van értelme Magyarországnak komolyan gondolnia a rendezést, ha azt nyereségessé tudja tenni. Ezt azzal érheti el, ha nem egy városba építi fel az összes stadiont, hanem szétszórva az országban, sőt, akár a szomszédos országokban is. Ugyanakkor javítani kell mind Budapest tömegközlekedését, mind az országos útviszonyokat.  Egy olyan cél lehetne ez a magyarok számára, melynek köszönhetően végre egy irányba nézhetne az egész nemzet – fogalmazott a sportoló. Hozzátette: 25 év ideje alatt ritkán jött össze, hogy közös célkitűzése legyen a magyar nemzet tagjainak – elég csak a kudarcos 2004. december 5-re gondolni –, egy olimpia minden bizonnyal változtatna ezen a lélektanon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS