// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Fenyegetésért perelik Bretfeleant

// HIRDETÉS

Kedvenc magyarfaló rendőrparancsnokunk ellen azok a marosvásárhelyi polgárok indítottak erkölcsi kártérítési pert, akik felszólítást kaptak, hogy távolítsák el házukról a kétnyelvű utcanévtáblát, de nem tették ezt meg.

Tizenkét marosvásárhelyi polgár döntött úgy, hogy büntető feljelentést tesz, illetve erkölcsi kártérítési polgári pert indít Valentin Bretfelean rendőrparancsnok és a helyi rendőrség ellen.

Mint köztudott, a város önkormányzatának alárendelt, egykori szekus és SRI-tiszt Bretfelean által vezetett rendőrség múlt héten 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba azoknak, akik nem távolítják el 48 órán belül házuk faláról a kétnyelvű táblát.

Az MTI-hez eljuttatott törvényszéki keresetből kitűnt, hogy 

a panaszosok összesen 480 ezer lejt követelnek fájdalomdíjként. 

Kincses Előd ügyvéd, a panaszosok egyike elmondta, az összeg a fenyegetésben szereplő bírsággal egyenértékű.

 

A panaszosok közölték: régi marosvásárhelyiekként tudomásuk volt arról, hogy 2001-ben a város önkormányzata döntött a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről, és 2007-ben meghozta az ezzel kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket. Ismervén, hogy az önkormányzatnak hét év alatt csak négy utca névtábláit sikerült kétnyelvűekre cserélnie, elfogadták a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseinek a segítségét, amely állításuk szerint a polgármesteri hivatal tétlenségét pótolta.

 

A panaszosok megrökönyödéssel tapasztalták, hogy a rendőrparancsnok súlyos törvénysértésnek minősítette a hivatalnak nyújtott segítséget, és azzal érvelt, hogy ezt a munkát csak a helyi hatóság végezheti el.

 

„Feltehetjük a kérdést, ha a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt szemetes egy utca, és 

a lakosok maguk állnak neki seperni, takarítani, őket is megbüntetik?” 

– áll a periratban.

 

Kincses Előd ügyvéd elmondta, azért tettek büntető feljelentést is, és indítottak erkölcsi kártérítési eljárást is, mert a büntető eljárás sokáig elhúzódhat. A fájdalomdíjért indított per viszont azonnal bírói szakaszba kerül.

 

A rendőrségi fenyegetés következtében egyébként a civil önkéntesek által kitűzött 80 kétnyelvű utcanévtáblából 22 maradt a házfalakon.

 

Fotó: tirgumureseanul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS