Mennyit veszít Románia, ha elmennek a magyarok is? Sokat. A normális románok is így látják.
Ma este a Digi24-en megnéztem egy interjút Lucian Boia történésszel. Többek között a kisebbségekről is mondott néhány szót, nagyon keveset, de valami megragadott. Románia egységes nemzetállamként épül fel, melyben a kisebbségeket asszimilálni kell, vagyis integrálódniuk kell a többségi népesség nagy tömegébe.
Ez a terv sikerült, állítja Boia. A szászok távoztak, nagyon kevesen maradtak, a zsidók szintén. A magyarok még erős közösséget alkotnak, de közülük is sokan elmentek. Ezt mondja Boia és tökéletesen igaza van. Miként románosodott el Románia (Cum s-a românizat România) című könyvében a történész kitér a magyar és szász lakosság arányára, mely a városokban meghaladta a románokét.
A nagyvállalatok élén, a fontos tisztségekben szintén magyarokat vagy szászokat lehetett találni. A románokban kialakult egy kisebbrendűségi érzés, és úgy látom, a mai napig megmaradt.
1918 után megpróbáltak mindenhova románt ültetni, a többieket félreállították, a többségiek mentalitását is úgy alakították, hogy nekik van igazuk, a többiek pedig csak akkor jó állampolgárok, ha integrálódnak. Ha viszont kulturális identitásuk, hagyományaik vagy nyelvük tiszteletét kérik, akkor azonnal helyreigazítják, vagy az ország lerombolásának szándékával vádolják őket. Azt hiszem, hibás ez az egységes nemzetállami projekt, melyben mindnyájunknak egyformán kell gondolkodnunk.
a szászok, a zsidók és a magyarok egy részének távozásával. De a nacionalizmust sokan hirdetik, és ez baj. Még nem ébredtünk rá a szászok és a zsidók távozásának negatív következményeire. Ha így folytatjuk, a magyarokat is elveszítjük.
Azt hiszem, az lenne jó megoldás, ha az államot a német szövetségi modell szerint alakítanánk át, melyben a régiók szabadon gyakorolhatnák saját identitásukat. Úgy gondolom,
amiért minden áron fel kellene áldoznunk magunkat. Az ország mindnyájunkból áll, és az a célja, hogy jólétet biztosítson azoknak, akik benne élnek. Az országot olyan emberek alkotják, akikben vannak bizonyos közös dolgok, de egy országnak néha eltérő népességei vannak, és akkor vagy asszimilálják őket, vagy megtanulnak együtt élni, vagy szétválnak.
Szétválva nem tudnak túl sokat elérni, együtt viszont igen, mert mindnyájan, bár különböznek, mégis hasznot húzhatnak a többiek összeadódó kulturális tapasztalatából. Annak ellenére, hogy az Európai Közösség bátorítja a regionális autonómiákat, nálunk nehezebben megy ennek megértése.
Az eddigi egységes nemzetállam elhibázott koncepciónak bizonyult, mert egyesek uralkodnak, a többieknek pedig alá kell vetniük magukat a többségnek. Az államnak élő szervezetnek kell lennie, mely a társadalommal együtt fejlődik, és nemcsak egyeseknek, hanem mindenkinek a javát szolgálja.
Azt hiszem, a magyarok és románok közötti megértést a gyökereknél, az egyszerű embereknél kell kezdeni. A mentalitást kell megváltoztatni és néha bele kell bújnunk a másik bőrébe. Különben egyesek megtűrt kisebbségek, mások pedig magukat uralkodónak gondoló többségiek lesznek.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.