// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Mi a román, magyar nélkül? Lúzer!

// HIRDETÉS

Mennyit veszít Románia, ha elmennek a magyarok is? Sokat. A normális románok is így látják.

Ma este a Digi24-en megnéztem egy interjút Lucian Boia történésszel. Többek között a kisebbségekről is mondott néhány szót, nagyon keveset, de valami megragadott. Románia egységes nemzetállamként épül fel, melyben a kisebbségeket asszimilálni kell, vagyis integrálódniuk kell a többségi népesség nagy tömegébe.

Ez a terv sikerült, állítja Boia. A szászok távoztak, nagyon kevesen maradtak, a zsidók szintén. A magyarok még erős közösséget alkotnak, de közülük is sokan elmentek. Ezt mondja Boia és tökéletesen igaza van. Miként románosodott el Románia (Cum s-a românizat România) című könyvében a történész kitér a magyar és szász lakosság arányára, mely a városokban meghaladta a románokét.

A nagyvállalatok élén, a fontos tisztségekben szintén magyarokat vagy szászokat lehetett találni. A románokban kialakult egy kisebbrendűségi érzés, és úgy látom, a mai napig megmaradt.

1918 után megpróbáltak mindenhova románt ültetni, a többieket félreállították, a többségiek mentalitását is úgy alakították, hogy nekik van igazuk, a többiek pedig csak akkor jó állampolgárok, ha integrálódnak. Ha viszont kulturális identitásuk, hagyományaik vagy nyelvük tiszteletét kérik, akkor azonnal helyreigazítják, vagy az ország lerombolásának szándékával vádolják őket. Azt hiszem, hibás ez az egységes nemzetállami projekt, melyben mindnyájunknak egyformán kell gondolkodnunk.

A románok óriási veszteséget szenvedtek el

a szászok, a zsidók és a magyarok egy részének távozásával. De a nacionalizmust sokan hirdetik, és ez baj. Még nem ébredtünk rá a szászok és a zsidók távozásának negatív következményeire. Ha így folytatjuk, a magyarokat is elveszítjük.

Azt hiszem, az lenne jó megoldás, ha az államot a német szövetségi modell szerint alakítanánk át, melyben a régiók szabadon gyakorolhatnák saját identitásukat. Úgy gondolom,

az ország nem valami absztrakt dolog,

amiért minden áron fel kellene áldoznunk magunkat. Az ország mindnyájunkból áll, és az a célja, hogy jólétet biztosítson azoknak, akik benne élnek. Az országot olyan emberek alkotják, akikben vannak bizonyos közös dolgok, de egy országnak néha eltérő népességei vannak, és akkor vagy asszimilálják őket, vagy megtanulnak együtt élni, vagy szétválnak.

Szétválva nem tudnak túl sokat elérni, együtt viszont igen, mert mindnyájan, bár különböznek, mégis hasznot húzhatnak a többiek összeadódó kulturális tapasztalatából. Annak ellenére, hogy az Európai Közösség bátorítja a regionális autonómiákat, nálunk nehezebben megy ennek megértése.

Az eddigi egységes nemzetállam elhibázott koncepciónak bizonyult, mert egyesek uralkodnak, a többieknek pedig alá kell vetniük magukat a többségnek. Az államnak élő szervezetnek kell lennie, mely a társadalommal együtt fejlődik, és nemcsak egyeseknek, hanem mindenkinek a javát szolgálja.

Azt hiszem, a magyarok és románok közötti megértést a gyökereknél, az egyszerű embereknél kell kezdeni. A mentalitást kell megváltoztatni és néha bele kell bújnunk a másik bőrébe. Különben egyesek megtűrt kisebbségek, mások pedig magukat uralkodónak gondoló többségiek lesznek.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS