// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bukarestnek nem fontosak a határon átívelő pályázatok

// HIRDETÉS

Ezért aztán, ha már oda került az ezért felelős központ, nem is sieti el a kiírásokat.

Türelmetlenül várják a pályázni akarók a 2014–2020-as EU-s költségvetési periódus támogatási programjait, Kovács Jenő nagykárolyi polgármester szerint azonban jó, ha a regionális operatív program ez év végéig elérhető lesz, míg a román–magyar szomszédsági programot illetően már annak is örülne, ha a jövő évben megjelennének a kiírások. A leginkább kérdésesnek, mint megtudtuk, a RO–HU-ra keresztelt régi HU–RO határ menti pályázati program sorsát tartják az érintettek. Az előző költségvetési ciklusban a határ mentiek körében igen népszerű szomszédsági együttműködési program irányítóhatósága átkerült Budapestről Bukarestbe, és úgy tűnik, a román fővárosban nem érzik sürgetőnek a kiírások megkezdését.

„Közel másfél évvel a költségvetési időszak megkezdése után még nem lehet tudni, ki vezeti majd a közös program irányítóhatóságát és azt sem, hol lesz a főtitkárság” – fejtette ki Kovács Jenő, aki szerint idén nem valószínű, hogy beindul a RO–HU.

A nagykárolyi polgármester hozzátette: javasolta már, hogy a főtitkárság ne Bukarestben kapjon helyet, hanem valamelyik erdélyi, határ közeli városban, azonban döntés még nem született ez ügyben. Sajnálatosnak nevezte a késlekedést az elöljáró, aki szerint a magyar kormány a határ menti projekteket prioritásként kezeli, és a saját regionális operatív programjából hajlandó lenne összegeket átirányítani ezek költségeinek kiegészítésére, így még inkább bővülne a lehetőségek köre. Hozzátette: ez nemcsak Romániára érvényes, a magyar–szlovák közös kezdeményezéseket szintén hajlandó lenne társfinanszírozni Budapest.

Az elöljáró korábban jelezte: nem ért egyet azzal, hogy a RO–HU 200 millió eurós költségvetésének ötven százalékát a megyei önkormányzatok nagy összegű megaprojektjeire akarják félretenni, mivel úgy véli, ez ellentétes a szomszédsági program célkitűzéseivel.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS