Laura Codruța Kövesi Sepsiszentgyörgyön született, sokáig ott is élt, kicsit beszél magyarul is. A román korrupcióellenes ügyészség vezetője Lukács Csabának adott nagyinterjút.
Laura Codruța Kövesit mindenki ismeri Romániában, ő az egyik legnépszerűbb közszereplő, a legújabb közvélemény-kutatások szerint csak Klaus Johannis államelnök és Raed Arafat, a rohammentő szolgálat alapítója előzi meg, de az ortodox pátriárkánál például elfogadottabb. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjéről kevesen tudják, hogy Sepsiszentgyörgyön született, ott is élt nyolcéves koráig, és magyarul is beszél valamicskét – a Kövesi nevet házasság útján „szerezte”, de válás után is megtartotta. A rettegett főügyésznővel Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa készített interjút, ebből szemelgettünk.
♦ Állítása szerint a DNA idén is tartja az elmúlt évek megfeszített tempóját: már 1500 ügyük van bírósági szakaszban. A DNA fennállása alatt 7000 ügyet dolgozott fel, tavaly 1100 ítélet született. Nyolcvanhat ügyésszel dolgoznak, és mintegy 190 rendőr segíti a munkájukat.
♦ A DNA ügyészei mindenkivel szemben egyformán alkalmazzák a törvényeket, a vizsgált személy státuszától és pártállásától függetlenül, és egyre nagyobb gyakorlatra tesznek szert, ezzel magyarázható, hogy 2010 óta jelentősen megnövekedett a vizsgálatok száma.
♦ Visszautasítja azt, hogy csak feljelentések alapján indítanának ügyeket – más bizonyítékoat is szerezniük kell. Ugyanakkor azt állítja, az ügyek 90 százalékát magán- és jogi személyek bejelentései alapján indítják el.
♦ A DNA-ra azért gyakorolnak nyomást, mert fontos személyeket – politikusokat, médiamogulokat – is célkeresztbe vonnak. Ráadásul nagyon nagy büntetéseket is kirónak néha: az új büntetőügyi eljárási törvény és az új büntető törvénykönyv olyan módosításokat tartalmaz, amelyek alapján magasabb büntetést lehet kiszabni korrupciós ügyekért, mint gyilkosságért.
♦ Nem igaz az, hogy a SRI vagy az amerikai titkosszolgálatok kottájából játszanának. A DNA ügyészei függetlenek. Együttműködnek, persze, amikor szükséges, a román és a nemzetközi hírszerző szolgálatokkal is, de nem alárendeltjei ezeknek.
♦ A magyar történelmi egyházak restitúciós ügyei kapcsán: ők csak egyedi korrupciós eseteket vizsgálnak, nem intézményeket, sosem vádolnak meg egy intézményt, legfennebb az intézmény azon tagjait, akik korrupciós bűncselekményekben érintettek. Azt, hogy az ortodox egyház kapcsán is indítottak-e ilyen ügyeket, nem tudná megmondani, mert nem vezetnek statisztikát a vizsgált személyek vallási hovatartozásáról.
A teljes interjú elérhető az alábbi linken.
Fotó: Daniel Mihăilescu/Europress/AFP
