// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szász Jenő intézete Orbán Balázsra emlékezik Székelyföldön

// HIRDETÉS

Halálának 125. évfordulója adja az apropót.

Kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg szombaton és vasárnap Orbán Balázsról, Székelyföld 19. századi nagy krónikásáról, halála 125. évfordulója alkalmából Székelylengyelfalván, Szejkefürdőn és Székelyudvarhelyen.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a lengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány által közösen szervezett esemény keretében szombaton tudományos konferenciát tartanak Székelyudvarhelyen, amely keretében néprajzkutatók, történészek, szociológusok, fotográfusok és fotótörténészek értékelik Orbán Balázs életművét. A konferencia előtt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár és Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár mond köszöntőbeszédet.

Szombaton este és vasárnap délelőtt Székelylengyelfalván Orbán Balázs szülőfalujában folytatódik az emlékünnepség, amelynek keretében felavatják a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által adományozott emléktáblát, és a Berettyóújfalu Város közössége által adományozott domborművet.

A megemlékezés résztvevői vasárnap délután koszorúzzák meg Orbán Balázs szejkefürdői síremlékét. Este a kaposvári Déryné Vándorszíntársulat tart szabadtéri ünnepi előadást Orbán Balázs székelyudvarhelyi szobránál.

Az 1829. február 3. és 1890. április 19. között élt Orbán Balázs előbb keleti utazásai élményeit írta meg, majd amikor 1859-ben hazatért szülőföldjére, bejárta Székelyföld valamennyi települését, mindenütt leírta a helyi jellegzetességeket, feljegyezte a mondákat, lefényképezte a látványosságokat. Munkája eredményeként 1868 és 1873 között hat kötetben adta ki főművét: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen. 1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, ahol az ellenzékhez tartozott. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS