Na mennyire is vagyunk szegények Romániában?
Havi 100 lejből csak kilenc lejt lehet félretenni mioritikus hazánkban.
A megélhetési költségek, melyek egy tisztességes élet alapszükségleteit jelentik (élelem, közüzemi díjak, közlekedés, adók és a telefon/TV-előfizetés), elviszik egy háztartás költségvetésének 67,5 százalékát. 2013 végén a legszükségesebb költségek a teljes bevétel 66,4 százalékát jelentették, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán közzétett Családi Költségvetési Felmérésből (ABF).
A tavalyi év negyedik negyedében havi 2.579 lej volt a háztartások átlagos bevétele, ami elég meredek csökkenés 2013 hasonló időszakához képest, amikor ez 2.624 lej volt.
A másik oldalon a teljes kiadások 2014 negyedik negyedében 2.357 lejt tettek ki, ami csökkenést jelentett a 2013 negyedik negyedévi 2.394 lejhez képest.
A fizetés a legfontosabb jövedelem
Az INS adatai szerint a családi költségvetésekre vonatkozó felmérés szerint, 2014 IV. negyedévében a havi teljes jövedelem, nominális értékben, 2.579 lej volt háztartásonként és 968 lej fejenként.
A pénzbeli jövedelem átlagosan 2.179 lej volt havonta, háztartásonként (818 lej fejenként), a természetbeni jövedelmek pedig 400 lejt tettek ki havonta, háztartásonként (150 lej fejenként).
A fizetések és az ezekhez kapcsolódó egyéb jövedelmek képezték a legfontosabb (52,2%) bevételi forrást.
A háztartások teljes bevételeihez hozzájárultak még a szociális szolgáltatásból (23,1%), mezőgazdasági tevékenységből (3,3%), nem mezőgazdasági jellegű független tevékenységekből (2,7%) és a tulajdonokkal kapcsolatos, valamint a háztartás vagyonát képező aktívumok eladásából (1%) származó jövedelmek is.
Jelentős arányt (15,5%) képviselnek a természetbeni juttatások, elsősorban a saját forrásokból származó élelmiszerek ellenértéke (13,9%).
Városon 29 százalékkal többet lehet keresni
A háztartások bevételeinek színvonala és – főleg – struktúrája a lakóhelytől függően változott.
Az ABF adatai szerint 2014 IV. negyedévében a városi háztartásokra eső átlagos teljes bevétel 29,1 százalékkal nagyobb volt a falusi háztartások bevételénél, és 10,8 százalékkal nagyobb az összes háztartáshoz viszonyítva.
Városon a háztartások bevételeinek 64,6 százaléka fizetésből, 22,4 százaléka szociális szolgáltatásból származott, a természetbeni bevételek a teljes bevétel 7,4 százalékát tették ki.
Falun a mezőgazdasági termelés képezte a háztartások fő bevételforrását, ami az összes bevétel 36 százalékát biztosította.
Ezek legnagyobb részét (a teljes bevételek 27,9 százalékát) a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértéke tette ki, a mezőgazdaságból származó pénzbeli jövedelmek a falusi háztartások teljes bevételeinek 8,1 százalékát jelentették.
A falusi háztartások bevételeiben fontos szerepe volt még a bérjellegű (31,2%) és a szociális szolgáltatásokból (24,3%) származó bevételeknek.
A kiadások a bevételek 91 százalékát teszik ki
Az életminőséget tükröző másik tényező a kiadások aránya a bevételekhez képest.
A vizsgált időszakban a lakosság kiadásai havonta átlagosan 2.357 lejt tettek ki háztartásonként (884 lej fejenként) és ez a teljes bevétel 91,4 százalékát jelentette.
Gyakorlatilag 100 lej bevételből 91 lej kiadás volt, ami nagyon rossz átlagos életminőséget jelent Romániában.
Mire megy el a pénz: élelemre és adókra
A háztartások kiadásainak legnagyobb része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, az állami és magánadminisztrációnak, valamint a társadalombiztosítási költségvetéseknek adók, járulékok, befizetések formájában történő átutalásokra, valamint a háztáji termeléssel kapcsolatos költségekre (az állatok és a szárnyasok táplálása, a háztáji termeléssel kapcsolatos munkadíja, vetőmagok, állategészségügyi szolgáltatások stb.) megy el.
A befektetésekkel, lakások megvásárlásával vagy építésével, földek és a háztáji termeléshez szükséges felszerelések vásárlásával, részvényvásárlással stb. kapcsolatos kiadások nagyon kis hányadát (alig 0,7%) teszik ki a háztartások teljes költségeinek.
Falun kisebb a fogyasztás
A teljes fogyasztási kiadások nagyságával és struktúrájával kapcsolatos sajátosságokat a lakóhely határozza meg.
Míg az egy háztartásra eső teljes havi kiadás átlagos értéke városon 413 lejjel magasabb, mint falun, az élelmiszer-fogyasztás esetében a különbség csak 31 lej.
Ez abból fakad, hogy falun az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások 47,2 százaléka a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértékét jelenti, míg városon a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek az élelmiszerekkel kapcsolatos teljes kiadások 20,1 százalékát fedezték.
A fogyasztási kiadások csoportosításának standard módja (COICOP) szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagosan a háztartások fogyasztásának 39,1 százalékát tették ki.
100 lejből 22 a közüzemi számlákra megy el
A fogyasztás egyik – a kiadásokban viszonylag nagy arányt jelentő – komponense a lakhatással kapcsolatos költségek (víz, elektromos és hőenergia, földgáz, üzemanyagok, bútorzat, a lakás felszerelése és karbantartása).
2014 IV. negyedévében a teljes fogyasztási költség 21,9 százaléka volt.
A lakhatással kapcsolatos kiadásokon belül a legnagyobb arányt (17,7%) a lakás működésével és fűtésével kapcsolatos költségek jelentették.
A másik végletet a háztartások szállodai, kávézói és vendéglői (1,4%) és oktatási (0,7%) kiadásai képviselték.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
