Na mennyire is vagyunk szegények Romániában?

A megélhetési költségek, melyek egy tisztességes élet alapszükségleteit jelentik (élelem, közüzemi díjak, közlekedés, adók és a telefon/TV-előfizetés), elviszik egy háztartás költségvetésének 67,5 százalékát. 2013 végén a legszükségesebb költségek a teljes bevétel 66,4 százalékát jelentették, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán közzétett Családi Költségvetési Felmérésből (ABF).

A tavalyi év negyedik negyedében havi 2.579 lej volt a háztartások átlagos bevétele, ami elég meredek csökkenés 2013 hasonló időszakához képest, amikor ez 2.624 lej volt.

A másik oldalon a teljes kiadások 2014 negyedik negyedében 2.357 lejt tettek ki, ami csökkenést jelentett a 2013 negyedik negyedévi 2.394 lejhez képest.

A fizetés a legfontosabb jövedelem

Az INS adatai szerint a családi költségvetésekre vonatkozó felmérés szerint, 2014 IV. negyedévében a havi teljes jövedelem, nominális értékben, 2.579 lej volt háztartásonként és 968 lej fejenként.

A pénzbeli jövedelem átlagosan 2.179 lej volt havonta, háztartásonként (818 lej fejenként), a természetbeni jövedelmek pedig 400 lejt tettek ki havonta, háztartásonként (150 lej fejenként).

A fizetések és az ezekhez kapcsolódó egyéb jövedelmek képezték a legfontosabb (52,2%) bevételi forrást.

A háztartások teljes bevételeihez hozzájárultak még a szociális szolgáltatásból (23,1%), mezőgazdasági tevékenységből (3,3%), nem mezőgazdasági jellegű független tevékenységekből (2,7%) és a tulajdonokkal kapcsolatos, valamint a háztartás vagyonát képező aktívumok eladásából (1%) származó jövedelmek is.

Jelentős arányt (15,5%) képviselnek a természetbeni juttatások, elsősorban a saját forrásokból származó élelmiszerek ellenértéke (13,9%).

Városon 29 százalékkal többet lehet keresni

A háztartások bevételeinek színvonala és – főleg – struktúrája a lakóhelytől függően változott.

Az ABF adatai szerint 2014 IV. negyedévében a városi háztartásokra eső átlagos teljes bevétel 29,1 százalékkal nagyobb volt a falusi háztartások bevételénél, és 10,8 százalékkal nagyobb az összes háztartáshoz viszonyítva.

Városon a háztartások bevételeinek 64,6 százaléka fizetésből, 22,4 százaléka szociális szolgáltatásból származott, a természetbeni bevételek a teljes bevétel 7,4 százalékát tették ki.

Falun a mezőgazdasági termelés képezte a háztartások fő bevételforrását, ami az összes bevétel 36 százalékát biztosította.

Ezek legnagyobb részét (a teljes bevételek 27,9 százalékát) a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértéke tette ki, a mezőgazdaságból származó pénzbeli jövedelmek a falusi háztartások teljes bevételeinek 8,1 százalékát jelentették.

A falusi háztartások bevételeiben fontos szerepe volt még a bérjellegű (31,2%) és a szociális szolgáltatásokból (24,3%) származó bevételeknek.

A kiadások a bevételek 91 százalékát teszik ki

Az életminőséget tükröző másik tényező a kiadások aránya a bevételekhez képest.

A vizsgált időszakban a lakosság kiadásai havonta átlagosan 2.357 lejt tettek ki háztartásonként (884 lej fejenként) és ez a teljes bevétel 91,4 százalékát jelentette.

Gyakorlatilag 100 lej bevételből 91 lej kiadás volt, ami nagyon rossz átlagos életminőséget jelent Romániában.

Mire megy el a pénz: élelemre és adókra

A háztartások kiadásainak legnagyobb része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, az állami és magánadminisztrációnak, valamint a társadalombiztosítási költségvetéseknek adók, járulékok, befizetések formájában történő átutalásokra, valamint a háztáji termeléssel kapcsolatos költségekre (az állatok és a szárnyasok táplálása, a háztáji termeléssel kapcsolatos munkadíja, vetőmagok, állategészségügyi szolgáltatások stb.) megy el.

A befektetésekkel, lakások megvásárlásával vagy építésével, földek és a háztáji termeléshez szükséges felszerelések vásárlásával, részvényvásárlással stb. kapcsolatos kiadások nagyon kis hányadát (alig 0,7%) teszik ki a háztartások teljes költségeinek.

Falun kisebb a fogyasztás

A teljes fogyasztási kiadások nagyságával és struktúrájával kapcsolatos sajátosságokat a lakóhely határozza meg.

Míg az egy háztartásra eső teljes havi kiadás átlagos értéke városon 413 lejjel magasabb, mint falun, az élelmiszer-fogyasztás esetében a különbség csak 31 lej.

Ez abból fakad, hogy falun az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások 47,2 százaléka a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértékét jelenti, míg városon a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek az élelmiszerekkel kapcsolatos teljes kiadások 20,1 százalékát fedezték.

A fogyasztási kiadások csoportosításának standard módja (COICOP) szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagosan a háztartások fogyasztásának 39,1 százalékát tették ki.

100 lejből 22 a közüzemi számlákra megy el

A fogyasztás egyik – a kiadásokban viszonylag nagy arányt jelentő – komponense a lakhatással kapcsolatos költségek (víz, elektromos és hőenergia, földgáz, üzemanyagok, bútorzat, a lakás felszerelése és karbantartása).

2014 IV. negyedévében a teljes fogyasztási költség 21,9 százaléka volt.

A lakhatással kapcsolatos kiadásokon belül a legnagyobb arányt (17,7%) a lakás működésével és fűtésével kapcsolatos költségek jelentették.

A másik végletet a háztartások szállodai, kávézói és vendéglői (1,4%) és oktatási (0,7%) kiadásai képviselték.