Havi 100 lejből csak kilenc lejt lehet félretenni mioritikus hazánkban.
A megélhetési költségek, melyek egy tisztességes élet alapszükségleteit jelentik (élelem, közüzemi díjak, közlekedés, adók és a telefon/TV-előfizetés), elviszik egy háztartás költségvetésének 67,5 százalékát. 2013 végén a legszükségesebb költségek a teljes bevétel 66,4 százalékát jelentették, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán közzétett Családi Költségvetési Felmérésből (ABF).
A tavalyi év negyedik negyedében havi 2.579 lej volt a háztartások átlagos bevétele, ami elég meredek csökkenés 2013 hasonló időszakához képest, amikor ez 2.624 lej volt.
A másik oldalon a teljes kiadások 2014 negyedik negyedében 2.357 lejt tettek ki, ami csökkenést jelentett a 2013 negyedik negyedévi 2.394 lejhez képest.
Az INS adatai szerint a családi költségvetésekre vonatkozó felmérés szerint, 2014 IV. negyedévében a havi teljes jövedelem, nominális értékben, 2.579 lej volt háztartásonként és 968 lej fejenként.
A pénzbeli jövedelem átlagosan 2.179 lej volt havonta, háztartásonként (818 lej fejenként), a természetbeni jövedelmek pedig 400 lejt tettek ki havonta, háztartásonként (150 lej fejenként).
A fizetések és az ezekhez kapcsolódó egyéb jövedelmek képezték a legfontosabb (52,2%) bevételi forrást.
A háztartások teljes bevételeihez hozzájárultak még a szociális szolgáltatásból (23,1%), mezőgazdasági tevékenységből (3,3%), nem mezőgazdasági jellegű független tevékenységekből (2,7%) és a tulajdonokkal kapcsolatos, valamint a háztartás vagyonát képező aktívumok eladásából (1%) származó jövedelmek is.
Jelentős arányt (15,5%) képviselnek a természetbeni juttatások, elsősorban a saját forrásokból származó élelmiszerek ellenértéke (13,9%).
A háztartások bevételeinek színvonala és – főleg – struktúrája a lakóhelytől függően változott.
Az ABF adatai szerint 2014 IV. negyedévében a városi háztartásokra eső átlagos teljes bevétel 29,1 százalékkal nagyobb volt a falusi háztartások bevételénél, és 10,8 százalékkal nagyobb az összes háztartáshoz viszonyítva.
Városon a háztartások bevételeinek 64,6 százaléka fizetésből, 22,4 százaléka szociális szolgáltatásból származott, a természetbeni bevételek a teljes bevétel 7,4 százalékát tették ki.
Falun a mezőgazdasági termelés képezte a háztartások fő bevételforrását, ami az összes bevétel 36 százalékát biztosította.
Ezek legnagyobb részét (a teljes bevételek 27,9 százalékát) a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértéke tette ki, a mezőgazdaságból származó pénzbeli jövedelmek a falusi háztartások teljes bevételeinek 8,1 százalékát jelentették.
A falusi háztartások bevételeiben fontos szerepe volt még a bérjellegű (31,2%) és a szociális szolgáltatásokból (24,3%) származó bevételeknek.
Az életminőséget tükröző másik tényező a kiadások aránya a bevételekhez képest.
A vizsgált időszakban a lakosság kiadásai havonta átlagosan 2.357 lejt tettek ki háztartásonként (884 lej fejenként) és ez a teljes bevétel 91,4 százalékát jelentette.
Gyakorlatilag 100 lej bevételből 91 lej kiadás volt, ami nagyon rossz átlagos életminőséget jelent Romániában.
A háztartások kiadásainak legnagyobb része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, az állami és magánadminisztrációnak, valamint a társadalombiztosítási költségvetéseknek adók, járulékok, befizetések formájában történő átutalásokra, valamint a háztáji termeléssel kapcsolatos költségekre (az állatok és a szárnyasok táplálása, a háztáji termeléssel kapcsolatos munkadíja, vetőmagok, állategészségügyi szolgáltatások stb.) megy el.
A befektetésekkel, lakások megvásárlásával vagy építésével, földek és a háztáji termeléshez szükséges felszerelések vásárlásával, részvényvásárlással stb. kapcsolatos kiadások nagyon kis hányadát (alig 0,7%) teszik ki a háztartások teljes költségeinek.
A teljes fogyasztási kiadások nagyságával és struktúrájával kapcsolatos sajátosságokat a lakóhely határozza meg.
Míg az egy háztartásra eső teljes havi kiadás átlagos értéke városon 413 lejjel magasabb, mint falun, az élelmiszer-fogyasztás esetében a különbség csak 31 lej.
Ez abból fakad, hogy falun az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások 47,2 százaléka a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértékét jelenti, míg városon a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek az élelmiszerekkel kapcsolatos teljes kiadások 20,1 százalékát fedezték.
A fogyasztási kiadások csoportosításának standard módja (COICOP) szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagosan a háztartások fogyasztásának 39,1 százalékát tették ki.
A fogyasztás egyik – a kiadásokban viszonylag nagy arányt jelentő – komponense a lakhatással kapcsolatos költségek (víz, elektromos és hőenergia, földgáz, üzemanyagok, bútorzat, a lakás felszerelése és karbantartása).
2014 IV. negyedévében a teljes fogyasztási költség 21,9 százaléka volt.
A lakhatással kapcsolatos kiadásokon belül a legnagyobb arányt (17,7%) a lakás működésével és fűtésével kapcsolatos költségek jelentették.
A másik végletet a háztartások szállodai, kávézói és vendéglői (1,4%) és oktatási (0,7%) kiadásai képviselték.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.