Na mennyire is vagyunk szegények Romániában?
Havi 100 lejből csak kilenc lejt lehet félretenni mioritikus hazánkban.
A megélhetési költségek, melyek egy tisztességes élet alapszükségleteit jelentik (élelem, közüzemi díjak, közlekedés, adók és a telefon/TV-előfizetés), elviszik egy háztartás költségvetésének 67,5 százalékát. 2013 végén a legszükségesebb költségek a teljes bevétel 66,4 százalékát jelentették, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán közzétett Családi Költségvetési Felmérésből (ABF).
A tavalyi év negyedik negyedében havi 2.579 lej volt a háztartások átlagos bevétele, ami elég meredek csökkenés 2013 hasonló időszakához képest, amikor ez 2.624 lej volt.
A másik oldalon a teljes kiadások 2014 negyedik negyedében 2.357 lejt tettek ki, ami csökkenést jelentett a 2013 negyedik negyedévi 2.394 lejhez képest.
A fizetés a legfontosabb jövedelem
Az INS adatai szerint a családi költségvetésekre vonatkozó felmérés szerint, 2014 IV. negyedévében a havi teljes jövedelem, nominális értékben, 2.579 lej volt háztartásonként és 968 lej fejenként.
A pénzbeli jövedelem átlagosan 2.179 lej volt havonta, háztartásonként (818 lej fejenként), a természetbeni jövedelmek pedig 400 lejt tettek ki havonta, háztartásonként (150 lej fejenként).
A fizetések és az ezekhez kapcsolódó egyéb jövedelmek képezték a legfontosabb (52,2%) bevételi forrást.
A háztartások teljes bevételeihez hozzájárultak még a szociális szolgáltatásból (23,1%), mezőgazdasági tevékenységből (3,3%), nem mezőgazdasági jellegű független tevékenységekből (2,7%) és a tulajdonokkal kapcsolatos, valamint a háztartás vagyonát képező aktívumok eladásából (1%) származó jövedelmek is.
Jelentős arányt (15,5%) képviselnek a természetbeni juttatások, elsősorban a saját forrásokból származó élelmiszerek ellenértéke (13,9%).
Városon 29 százalékkal többet lehet keresni
A háztartások bevételeinek színvonala és – főleg – struktúrája a lakóhelytől függően változott.
Az ABF adatai szerint 2014 IV. negyedévében a városi háztartásokra eső átlagos teljes bevétel 29,1 százalékkal nagyobb volt a falusi háztartások bevételénél, és 10,8 százalékkal nagyobb az összes háztartáshoz viszonyítva.
Városon a háztartások bevételeinek 64,6 százaléka fizetésből, 22,4 százaléka szociális szolgáltatásból származott, a természetbeni bevételek a teljes bevétel 7,4 százalékát tették ki.
Falun a mezőgazdasági termelés képezte a háztartások fő bevételforrását, ami az összes bevétel 36 százalékát biztosította.
Ezek legnagyobb részét (a teljes bevételek 27,9 százalékát) a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértéke tette ki, a mezőgazdaságból származó pénzbeli jövedelmek a falusi háztartások teljes bevételeinek 8,1 százalékát jelentették.
A falusi háztartások bevételeiben fontos szerepe volt még a bérjellegű (31,2%) és a szociális szolgáltatásokból (24,3%) származó bevételeknek.
A kiadások a bevételek 91 százalékát teszik ki
Az életminőséget tükröző másik tényező a kiadások aránya a bevételekhez képest.
A vizsgált időszakban a lakosság kiadásai havonta átlagosan 2.357 lejt tettek ki háztartásonként (884 lej fejenként) és ez a teljes bevétel 91,4 százalékát jelentette.
Gyakorlatilag 100 lej bevételből 91 lej kiadás volt, ami nagyon rossz átlagos életminőséget jelent Romániában.
Mire megy el a pénz: élelemre és adókra
A háztartások kiadásainak legnagyobb része élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, az állami és magánadminisztrációnak, valamint a társadalombiztosítási költségvetéseknek adók, járulékok, befizetések formájában történő átutalásokra, valamint a háztáji termeléssel kapcsolatos költségekre (az állatok és a szárnyasok táplálása, a háztáji termeléssel kapcsolatos munkadíja, vetőmagok, állategészségügyi szolgáltatások stb.) megy el.
A befektetésekkel, lakások megvásárlásával vagy építésével, földek és a háztáji termeléshez szükséges felszerelések vásárlásával, részvényvásárlással stb. kapcsolatos kiadások nagyon kis hányadát (alig 0,7%) teszik ki a háztartások teljes költségeinek.
Falun kisebb a fogyasztás
A teljes fogyasztási kiadások nagyságával és struktúrájával kapcsolatos sajátosságokat a lakóhely határozza meg.
Míg az egy háztartásra eső teljes havi kiadás átlagos értéke városon 413 lejjel magasabb, mint falun, az élelmiszer-fogyasztás esetében a különbség csak 31 lej.
Ez abból fakad, hogy falun az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások 47,2 százaléka a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek ellenértékét jelenti, míg városon a saját forrásból elfogyasztott élelmiszerek az élelmiszerekkel kapcsolatos teljes kiadások 20,1 százalékát fedezték.
A fogyasztási kiadások csoportosításának standard módja (COICOP) szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagosan a háztartások fogyasztásának 39,1 százalékát tették ki.
100 lejből 22 a közüzemi számlákra megy el
A fogyasztás egyik – a kiadásokban viszonylag nagy arányt jelentő – komponense a lakhatással kapcsolatos költségek (víz, elektromos és hőenergia, földgáz, üzemanyagok, bútorzat, a lakás felszerelése és karbantartása).
2014 IV. negyedévében a teljes fogyasztási költség 21,9 százaléka volt.
A lakhatással kapcsolatos kiadásokon belül a legnagyobb arányt (17,7%) a lakás működésével és fűtésével kapcsolatos költségek jelentették.
A másik végletet a háztartások szállodai, kávézói és vendéglői (1,4%) és oktatási (0,7%) kiadásai képviselték.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
„Csak legyen egy kis egészségem” – Minimálnyugdíjból, egyedül vív csendes küzdelmet az ádámosi Kati néni
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Most már ne csodálkozzunk, ha valaki baltát ragad, mert jön a medve
Ilyen országot, mint a mioritikus haza, nem látott vén Európa. Ja, de.
Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval
Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.
Romániai panelházba csapódott egy orosz drón, egy lakásban tűz keletkezett
Orosz drón zuhant péntekre virradóra, hajnali két óra körül egy tízemeletes panelház tetejére a délkelet-romániai Galacon, az incidens nyomán egy lakásban robbanás történt és tűz keletkezett – közölte a katasztrófavédelem.
Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók
Ittas állapotban ütközött több parkoló autóval, és egy kerítésnek is nekiment a csíkszeredai Fenyő és Nárcisz utcákban egy 33 éves nő szombatra virradóan Csíkszeredában – erősítette meg lapunknak a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
