// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

„Mederszabályozás” – szétverték a Kis-Homoród mentét

// HIRDETÉS

Brutális pusztítást végzett a Hargita megyei területi vízügyi igazgatóság.

Vizsgálatot indított a Hargita Megyei Környezetőrség, miután a területi vízügyi igazgatóság mederszabályozás gyanánt gyakorlatilag megsemmisítette a Kis-Homoród természetes medrét Karácsonyfalva térségében.

A patakmedret munkagépekkel holdbéli tájjá gyalulták, a Kis-Homoródot szegélyező fákat és bokrokat kivágták. A „mederszabályozás” miatt esélye nincs a vízi élővilágnak a túlélésre, ívási időszak van, a halak szaporodása még az alsóbb szakaszokon is lehetetlenné válik a sárossá zavarodott vízben. A legyalult szakasz fölött több hódvár is van, de az amúgy védett vízparti rágcsálók halálra vannak ítélve, ha a mederszabályozás tovább halad felfelé – mondta  Gothárd Ferenc Alpár, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület képviselője.

Így néz ki most a Kis-Homoród Karácsonyfalvánál

(további fotók itt)

Az egyesület képviselői szerdán a helyszínen tájékozódtak a helyzetről. A vízügy és a munkálatok kolozsvári tervezője is megjelent a helyszínen, így pillanatok alatt hosszú, meddő vita alakult ki, árvíz- és környezetvédelmi érvek ütköztek eredménytelenül.

A mederszabályozás helyszíne egy gazdag élővilágú Natura 2000-es természetvédelmi területhez tartozik, aminek madárvédelmi területek is részét képezik, így az itt fészkelő, illetve átmenetileg itt élő – gyakran védett – vándormadarak élettere is károsodhatott.

A munkálatokra a területen illetékes vízügyi igazgatóság, a több megyét átfogó, Vâlcea megyei központú Olt Medergondnoksági Igazgatóság adott megbízást, az intézmény Hargita megyei kirendeltségétől csak felügyelték a munkálatokat. A vízügy azonban környezetvédelmi engedély hiányában dolgozott, ugyanis a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nem adott ki jóváhagyást a mederszabályozásra, mert a vízügytől nem kapta meg a területet érintő természetvédelmi hatástanulmányt – mondta a Székelyhon portálnak Domokos László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.

(fotók: Vízpart.ro Facebook-oldala)

További részletek az alábbi linken:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS