1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok magyarirtást hajtottak végre. Közel száz tárkányi lakost gyilkoltak meg, többeket pedig megcsonkítottak, vagy élve eltemettek.
Az eseményekről évek óta kétszer emlékezik meg a település közössége: a Magyar Polgári Párthoz (MPP) és Tőkés Lászlóhoz közel állók a mindenkori nagypénteken, míg az RMDSZ-esek a vérengzés dátum szerinti évfordulóján. Az MPP és a Pro Tharkan Egyesület által szervezett idei nagypénteki megemlékezésre a déli istentisztelet után kezdődött az 1919. április 19-i vérengzés, illetve a két világháború áldozatainak emlékművénél.
Olvasson még:
Gábor Ferenc egyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket, majd dr.Csapó József volt szenátor, az emlékmű védnöke szólt az egybegyűltekhez. Úgy vélte, hogy a „hol emlékezzünk?” – kérdésének megoldása után az újabb kérdés a „mikor?”, és szerinte azoknak van „erkölcsi tulajdonjoguk” a főhajtás időpontját illetően, akik az emlékművet 1999-ben létrehozták. Érvként hozta még fel, hogy „nagypéntek a szenvedés napja” – számol be az Erdon.ro.
Bíró Zsolt, az MPP országos elnöke beszédében kifejtette: történelmünk folyamán mindig voltak ellentétek. Lehet vitatkozni sikerekről vagy sikertelenségekről, de míg „egymásramutogatósdit” és „megosztósdit játszunk”, addig megfeledkezünk fontos dolgainkról, közös érdekeinkről, melyekhez felelősen kellene viszonyulni – hangsúlyozta. Bíró Zsolt ajándékként egy székely zászlót adott át Gábor Ferencnek.
Az eseményen felszólalt Tokay Rozália, a Történelmi Vitézi Rend kolozsvári székkapitánya valamint Katona Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom kelet-magyarországi igazgatója is, ugyanakkor részt vett és koszorúzott a község román nemzetiségű polgármestere és a magyar alpolgármester is.
Fotó: Erdon.ro/Rencz Csaba