// 2026. augusztus 30., vasárnap // Rózsa

Shakespeare köpönyegében a Reflexen

// HIRDETÉS

Bizonyára nem véletlen időzítés, hogy a sepsiszentgyörgyi színházi találkozó utolsó napjaiban Shakespeare-darabok követték egymást.

A Budapesti Nemzeti Színház pénteken a Szentivánéji álom című darabot adta elő, majd jött a Tamási Áron Színház UNITER-díjas Hamletje szombaton és utolsó este a litván Osakas Korsunovas Színház Miranda című előadása. A Sirály szárnyaló és a lélek mély bugyraiba leásó kezdőelőadásának méltó pandantja a Reflex végén A vihar-átdolgozás.  

Miről írna a nagy Will ma? 

Mielőtt Shakespeare került volna terítékre, a fesztiválzabálók egy kortárs katalán szerző darabját fogyasztották előételként. Esteve Soler hét jelenetben ecseteli, mi következik a demokrácia után. A jelenetek stációk, az élet mitikus hét korát idézik: a szüleiket élve felfaló csecsemőktől, a fiatalkor abszurd és agresszivitásba fulladó versengésén, az önző párkapcsolatokon és a még önzőbb szülői magatartáson keresztül a hatalom, a szégyen megnyilvánulásáig és az aggkori furaságokig széles palettáját látjuk az emberi, mégis feldolgozhatatlanul durva magatartásoknak.

 

 

Esteve Soler: A demokrácia ellen (Odeon Színház, Bukarest, rendezte: Alexandru Dabija) 

 

Alexandru Dabija megrendezte már a darabot: a nagyszebeni Német Színház társulata hagyományos, szinte naturalista  eszközökkel közelítette meg három évvel ezelőtt ugyanezt a szöveget. A fővárosi Odeon Színház művészei sokkal szárazabb játékmódot választottak, így az amúgy is rideg, száraz, szinte a halálos betegségek kórképének személytelen nyelvén megfogalmazott etűdök még elrettentőbben hatottak. Nevettünk, de sírni kellett volna, hisz egy társadalom, a mi társadalmunk élveboncolásának voltunk tanúi. 

Formidable... 

A Nemzeti Színház előadását nagy-nagy várakozás előzte meg: bár nagytermi előadás volt, erre is lehetetlen volt jegyet szerezni. Bizonyára számított az is, hogy a megértés nem ütközött nyelvi akadályokba, Shakespeare is elég jó védjegy, a szereposztásban ismert színészeket lehetett látni, így érthető, hogy szélesebb közönségréteget tett kíváncsívá. Aznap pedig a színház világnapjátünnepelték, ezért éppen jól passzolt a közhangulathoz egy olyan darab, amiben a színház önmagát is értelmezi.

 

David Doiashvili grúz rendező, mint kiderült az előadást követő közönségtalálkozón, negyedszer vitte színre a Szentivánéji álmot. Érthető tehát, hogy a könnyed, vígjátéki értelmezést rég „kinőtte”, minden új rendezés új meg új felismerésekhez vezetett, és egyre sötétebb lett a rendező szerelemről, párkapcsolatról alkotott nézete is, a színház sem csupán amatőr divertiszmentó, hanem tükör, felismeréseket közvetítő eszköz. Minden szereplő, aki a „nézőtéren” ül, az egybekelt párok felismerik magukat egy-egy gesztusban, és attól a pillanattól kezdve kényelmetlen lesz számukra a mesteremberek produkciója. 

 

 

William Shakespeare: Szentivánéji álom (budapesti Nemzeti Színház és Gyulai Várszínház, rendező: David Doiashvili)

 

(Ha már a Reflex egy napra tűzte A demokrácia ellent és a Szentivánéjit, muszáj megemlítenünk, hogy 5-6 évvel ezelőtt Dabija csupán a mesteremberek ikonikus jelenetéből készített egész estés előadást az Odeon Színház társulatával, amelyben négyféleképpen játsszák el ugyanazt a jelenetet, mindegyik más-más divatos műfaj paródiája.)

 

Shakespeare-olvasatokban Hippolyta és Titánia, Theseus és Oberon gyakran ugyanannak a szerepnek a megkettőződése, ez az értelmezés nem hatott az újdonság erejével. De az már szinte deviancia, hogy egy nő ennyire gyengéd marad zsarnok, őt megkötöző és testi épségét, életét fenyegető párjához. A  férfi pedig tragédiát él meg, az elveszítés kétségbeesett tragédiáját: bár maga idézte elő szerelme találkozását a szamár bőrében tengődő Zubollyal, nem tudja elfogadni a nő vonzalmát, magából kivetkőző odaadását, és amint felfogja, hogy nincs visszaút, főbelövi magát. Formidable... szól a zene. Az is egy szerelemről szól, ami véget ért. A dalszöveg jelentése pedig kettős, mint a francia nyelvben is: nagyszerű, csodálatos, de ugyanakkor félelmetes, rettenetes.

 

 

Miranda (Oskaras Korsunovas Színház, Vilniusz, rendező: Oskaras Korsunovas) 

 

A szerelmespárok története sem felhőtlen szentivánéji kacérkodás: a bájvirág hatása alatt megélt kalandjuk, a lányok esetében egyértelműen szüzességük elveszítése, sőt megerőszakolásuk mély, tragikus élmény. S amint az előadás végén ismét az erőszaktevők mellé állítja őket a rendező, világossá válik mindenki számára: az uralkodópáros fiatalabb megfelelői.  

Csepp, csepp, csepp 

Különös, nyomasztó hangulata van a Bocsárdi-féle Hamletnek: víz csepeg, zuhanyrózsa szórja a vizet, a játékteret fürdőszobai nylonfüggönyök osztják síkokra. Nekem a Marat-Sade jut eszembe róla, az a fajta őrület, pedig lehet, hogy a fürdő nyugtató, idegcsillapító hatásának semmi köze ehhez a történethez. 

 

Bocsárdi előadásait mindig érdemes megnézni a bemutató környékén, amikor az értelmezés az újdonság erejével hat. Aztán mindenképp érdemes megnézni többedszer is, hogy nyomon kövessük, milyen bátorsággal hagynak ki fölöslegesnek ítélt replikákat, jeleneteket, gesztusokat. És hogy lássuk, mennyit ér, mennyit gyarapodik a színészi játék előadásról előadásra.

 

A rendező és a társulat közös, kitartó munkájának köszönhető, hogy egy-két év elteltével szinte minden Bocsárdi-előadás annyira letisztul, mint egy svájci óra. 

Ilyen állapotában láthattuk a Hamletet a Reflexen. Hogy csak a fesztivál műsorfüzetében idézett kritikarészleteket hívjuk tanúként: Bocsárdi lemondott egy vetített jelenetről és a mikroportról (a tér visszhangzik, be van mikrofonozva,  de ez talán más megoldás, mint a mikoroportba-ordítás).

 

 

William Shakespeare: Hamlet (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendező: Bocsárdi László) 

 

És ha egy előadás ennyire letisztul, szinte jelenetről jelenetre el kellene mesélni közel három óráját, hiszen minden utalás, minden alkotóeleme fontos. Ráadásul minden megszokott értelmezést el kell felejteni: Hamlet nem mélabús, hanem kisportolt, laza fiatalember, aki nem retten vissza attól sem, hogy barátait kivégeztesse. Gertrúd kitartóan ostromolja új férjét, fiával szemben az egérfogó-jelenet után is távolságtartó. Claudius nem buja, Ofélia nem naiv, Polonius nem talpnyaló, Laertes nem hőzöng, a sírásók is inkább morbid figurák. És Rosencrantz és Guildenstern... hát nem tagadják, hogy barátjukat kell kémleljék, de melléállnak, ők lépnek át a vándorszínészek szerepébe, és briliáns Laurel-Hardy jelenetet mutatnak be, majd Hamlettel együtt  bemutatják Gonzágó megöletését.

 

A Tamási Áron Színház Hamlet-előadását a tavalyi UNITER-gálán két kategóriában is díjazták: Bocsárdi László a legjobb rendezőnek járó díjat, Bartha József pedig a legjobb díszlettervezőnek ítélt elismerést kapta meg. 

 

Fotók: reflexfest.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC
Krónika

Talpas Botond: csak hetekre van biztos forrás, de minden lehetőséget nyitva tart az erdélyi MCC

Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Főtér

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS