// 2026. június 9., kedd // Félix

Shakespeare köpönyegében a Reflexen

// HIRDETÉS

Bizonyára nem véletlen időzítés, hogy a sepsiszentgyörgyi színházi találkozó utolsó napjaiban Shakespeare-darabok követték egymást.

A Budapesti Nemzeti Színház pénteken a Szentivánéji álom című darabot adta elő, majd jött a Tamási Áron Színház UNITER-díjas Hamletje szombaton és utolsó este a litván Osakas Korsunovas Színház Miranda című előadása. A Sirály szárnyaló és a lélek mély bugyraiba leásó kezdőelőadásának méltó pandantja a Reflex végén A vihar-átdolgozás.  

Miről írna a nagy Will ma? 

Mielőtt Shakespeare került volna terítékre, a fesztiválzabálók egy kortárs katalán szerző darabját fogyasztották előételként. Esteve Soler hét jelenetben ecseteli, mi következik a demokrácia után. A jelenetek stációk, az élet mitikus hét korát idézik: a szüleiket élve felfaló csecsemőktől, a fiatalkor abszurd és agresszivitásba fulladó versengésén, az önző párkapcsolatokon és a még önzőbb szülői magatartáson keresztül a hatalom, a szégyen megnyilvánulásáig és az aggkori furaságokig széles palettáját látjuk az emberi, mégis feldolgozhatatlanul durva magatartásoknak.

 

 

Esteve Soler: A demokrácia ellen (Odeon Színház, Bukarest, rendezte: Alexandru Dabija) 

 

Alexandru Dabija megrendezte már a darabot: a nagyszebeni Német Színház társulata hagyományos, szinte naturalista  eszközökkel közelítette meg három évvel ezelőtt ugyanezt a szöveget. A fővárosi Odeon Színház művészei sokkal szárazabb játékmódot választottak, így az amúgy is rideg, száraz, szinte a halálos betegségek kórképének személytelen nyelvén megfogalmazott etűdök még elrettentőbben hatottak. Nevettünk, de sírni kellett volna, hisz egy társadalom, a mi társadalmunk élveboncolásának voltunk tanúi. 

Formidable... 

A Nemzeti Színház előadását nagy-nagy várakozás előzte meg: bár nagytermi előadás volt, erre is lehetetlen volt jegyet szerezni. Bizonyára számított az is, hogy a megértés nem ütközött nyelvi akadályokba, Shakespeare is elég jó védjegy, a szereposztásban ismert színészeket lehetett látni, így érthető, hogy szélesebb közönségréteget tett kíváncsívá. Aznap pedig a színház világnapjátünnepelték, ezért éppen jól passzolt a közhangulathoz egy olyan darab, amiben a színház önmagát is értelmezi.

 

David Doiashvili grúz rendező, mint kiderült az előadást követő közönségtalálkozón, negyedszer vitte színre a Szentivánéji álmot. Érthető tehát, hogy a könnyed, vígjátéki értelmezést rég „kinőtte”, minden új rendezés új meg új felismerésekhez vezetett, és egyre sötétebb lett a rendező szerelemről, párkapcsolatról alkotott nézete is, a színház sem csupán amatőr divertiszmentó, hanem tükör, felismeréseket közvetítő eszköz. Minden szereplő, aki a „nézőtéren” ül, az egybekelt párok felismerik magukat egy-egy gesztusban, és attól a pillanattól kezdve kényelmetlen lesz számukra a mesteremberek produkciója. 

 

 

William Shakespeare: Szentivánéji álom (budapesti Nemzeti Színház és Gyulai Várszínház, rendező: David Doiashvili)

 

(Ha már a Reflex egy napra tűzte A demokrácia ellent és a Szentivánéjit, muszáj megemlítenünk, hogy 5-6 évvel ezelőtt Dabija csupán a mesteremberek ikonikus jelenetéből készített egész estés előadást az Odeon Színház társulatával, amelyben négyféleképpen játsszák el ugyanazt a jelenetet, mindegyik más-más divatos műfaj paródiája.)

 

Shakespeare-olvasatokban Hippolyta és Titánia, Theseus és Oberon gyakran ugyanannak a szerepnek a megkettőződése, ez az értelmezés nem hatott az újdonság erejével. De az már szinte deviancia, hogy egy nő ennyire gyengéd marad zsarnok, őt megkötöző és testi épségét, életét fenyegető párjához. A  férfi pedig tragédiát él meg, az elveszítés kétségbeesett tragédiáját: bár maga idézte elő szerelme találkozását a szamár bőrében tengődő Zubollyal, nem tudja elfogadni a nő vonzalmát, magából kivetkőző odaadását, és amint felfogja, hogy nincs visszaút, főbelövi magát. Formidable... szól a zene. Az is egy szerelemről szól, ami véget ért. A dalszöveg jelentése pedig kettős, mint a francia nyelvben is: nagyszerű, csodálatos, de ugyanakkor félelmetes, rettenetes.

 

 

Miranda (Oskaras Korsunovas Színház, Vilniusz, rendező: Oskaras Korsunovas) 

 

A szerelmespárok története sem felhőtlen szentivánéji kacérkodás: a bájvirág hatása alatt megélt kalandjuk, a lányok esetében egyértelműen szüzességük elveszítése, sőt megerőszakolásuk mély, tragikus élmény. S amint az előadás végén ismét az erőszaktevők mellé állítja őket a rendező, világossá válik mindenki számára: az uralkodópáros fiatalabb megfelelői.  

Csepp, csepp, csepp 

Különös, nyomasztó hangulata van a Bocsárdi-féle Hamletnek: víz csepeg, zuhanyrózsa szórja a vizet, a játékteret fürdőszobai nylonfüggönyök osztják síkokra. Nekem a Marat-Sade jut eszembe róla, az a fajta őrület, pedig lehet, hogy a fürdő nyugtató, idegcsillapító hatásának semmi köze ehhez a történethez. 

 

Bocsárdi előadásait mindig érdemes megnézni a bemutató környékén, amikor az értelmezés az újdonság erejével hat. Aztán mindenképp érdemes megnézni többedszer is, hogy nyomon kövessük, milyen bátorsággal hagynak ki fölöslegesnek ítélt replikákat, jeleneteket, gesztusokat. És hogy lássuk, mennyit ér, mennyit gyarapodik a színészi játék előadásról előadásra.

 

A rendező és a társulat közös, kitartó munkájának köszönhető, hogy egy-két év elteltével szinte minden Bocsárdi-előadás annyira letisztul, mint egy svájci óra. 

Ilyen állapotában láthattuk a Hamletet a Reflexen. Hogy csak a fesztivál műsorfüzetében idézett kritikarészleteket hívjuk tanúként: Bocsárdi lemondott egy vetített jelenetről és a mikroportról (a tér visszhangzik, be van mikrofonozva,  de ez talán más megoldás, mint a mikoroportba-ordítás).

 

 

William Shakespeare: Hamlet (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendező: Bocsárdi László) 

 

És ha egy előadás ennyire letisztul, szinte jelenetről jelenetre el kellene mesélni közel három óráját, hiszen minden utalás, minden alkotóeleme fontos. Ráadásul minden megszokott értelmezést el kell felejteni: Hamlet nem mélabús, hanem kisportolt, laza fiatalember, aki nem retten vissza attól sem, hogy barátait kivégeztesse. Gertrúd kitartóan ostromolja új férjét, fiával szemben az egérfogó-jelenet után is távolságtartó. Claudius nem buja, Ofélia nem naiv, Polonius nem talpnyaló, Laertes nem hőzöng, a sírásók is inkább morbid figurák. És Rosencrantz és Guildenstern... hát nem tagadják, hogy barátjukat kell kémleljék, de melléállnak, ők lépnek át a vándorszínészek szerepébe, és briliáns Laurel-Hardy jelenetet mutatnak be, majd Hamlettel együtt  bemutatják Gonzágó megöletését.

 

A Tamási Áron Színház Hamlet-előadását a tavalyi UNITER-gálán két kategóriában is díjazták: Bocsárdi László a legjobb rendezőnek járó díjat, Bartha József pedig a legjobb díszlettervezőnek ítélt elismerést kapta meg. 

 

Fotók: reflexfest.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Főtér

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Csoma Botond: másként alakulhatott volna a premontrei ügy, ha az apátság elfogadja az RMDSZ segítségét
Krónika

Csoma Botond: másként alakulhatott volna a premontrei ügy, ha az apátság elfogadja az RMDSZ segítségét

„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

Kemping közelében végzett áldozatával a medve, a polgármester a „túlzott” vadvédelmet okolja
Krónika

Kemping közelében végzett áldozatával a medve, a polgármester a „túlzott” vadvédelmet okolja

Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után
Székelyhon

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Súlyos közúti balesethez riasztották a mentőegységeket vasárnap délután a Kolozs megyei Méra közelébe, miután egy motoros ütközött egy személyautóval.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS