Képzőművészeti premier a javából. Viszont az is premier, ahogy a megnyitó zajlik!
Albrecht Dürerre elsősorban azért lehet büszke a magyar ember, mert magyar volt. Ha ő nem is, hát valamelyik őse, aki Ajtóson becsukta maga mögött az ajtót, hogy leszármazottja, a művész atyja végül Nürnbergben kössön ki, és összehozza a történelem egyik legnagyobb reneszánsz alkotóját. A kis Albrechtet, hát persze.
Aztán mostanság a (kolozsvári) magyar ember azért is büszke lehet Albrecht Dürerre, mert a művész Kolozsvárra látogat. Ha nem is in persona, de 111 metszete formájában mindenképp.
A kolozsvári Néprajzi Múzeum termei (Unió utca 21.) dugig telnek a Nürnbergi Mester réz- és fametszeteivel. A kiállítás március 27. és június 7. között tekinthető meg, keddtől vasárnapig, délelőtt kilenc és délután öt óra között. A beugró 20 lej, kedvezményre jogosultaknak 10 lej.
Ami viszont furcsa, de nagyon: a megnyitóra holnap, március 26-án kerül sor, kizárólag meghívásos alapon. Értsd: elhozzuk az európai képzőművészet egyik koronázatlan királyának alkotásait, aztán zárt ajtók mögött megnyitjuk a kiállítást.
Van egy söre annak, aki megfejti e titokzatos döntés mögött megbúvó szabadkőműves rációt.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Rendőrségi nyomozás indult, miután vasárnap este egy Marosvásárhelyről Besztercére tartó mentőhelikoptert lézersugarakkal világítottak meg, veszélybe sodorva a pilóták életét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.