Képzőművészeti premier a javából. Viszont az is premier, ahogy a megnyitó zajlik!
Albrecht Dürerre elsősorban azért lehet büszke a magyar ember, mert magyar volt. Ha ő nem is, hát valamelyik őse, aki Ajtóson becsukta maga mögött az ajtót, hogy leszármazottja, a művész atyja végül Nürnbergben kössön ki, és összehozza a történelem egyik legnagyobb reneszánsz alkotóját. A kis Albrechtet, hát persze.
Aztán mostanság a (kolozsvári) magyar ember azért is büszke lehet Albrecht Dürerre, mert a művész Kolozsvárra látogat. Ha nem is in persona, de 111 metszete formájában mindenképp.
A kolozsvári Néprajzi Múzeum termei (Unió utca 21.) dugig telnek a Nürnbergi Mester réz- és fametszeteivel. A kiállítás március 27. és június 7. között tekinthető meg, keddtől vasárnapig, délelőtt kilenc és délután öt óra között. A beugró 20 lej, kedvezményre jogosultaknak 10 lej.
Ami viszont furcsa, de nagyon: a megnyitóra holnap, március 26-án kerül sor, kizárólag meghívásos alapon. Értsd: elhozzuk az európai képzőművészet egyik koronázatlan királyának alkotásait, aztán zárt ajtók mögött megnyitjuk a kiállítást.
Van egy söre annak, aki megfejti e titokzatos döntés mögött megbúvó szabadkőműves rációt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.