Képzőművészeti premier a javából. Viszont az is premier, ahogy a megnyitó zajlik!
Albrecht Dürerre elsősorban azért lehet büszke a magyar ember, mert magyar volt. Ha ő nem is, hát valamelyik őse, aki Ajtóson becsukta maga mögött az ajtót, hogy leszármazottja, a művész atyja végül Nürnbergben kössön ki, és összehozza a történelem egyik legnagyobb reneszánsz alkotóját. A kis Albrechtet, hát persze.
Aztán mostanság a (kolozsvári) magyar ember azért is büszke lehet Albrecht Dürerre, mert a művész Kolozsvárra látogat. Ha nem is in persona, de 111 metszete formájában mindenképp.
A kolozsvári Néprajzi Múzeum termei (Unió utca 21.) dugig telnek a Nürnbergi Mester réz- és fametszeteivel. A kiállítás március 27. és június 7. között tekinthető meg, keddtől vasárnapig, délelőtt kilenc és délután öt óra között. A beugró 20 lej, kedvezményre jogosultaknak 10 lej.
Ami viszont furcsa, de nagyon: a megnyitóra holnap, március 26-án kerül sor, kizárólag meghívásos alapon. Értsd: elhozzuk az európai képzőművészet egyik koronázatlan királyának alkotásait, aztán zárt ajtók mögött megnyitjuk a kiállítást.
Van egy söre annak, aki megfejti e titokzatos döntés mögött megbúvó szabadkőműves rációt.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Holtan találtak rá szombaton délután Marosszentgyörgyön egy 78 éves férfira, akit valószínűleg saját autója gázolhatott el. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.