Bizonytalan a valóságtartalma a Vocea Transilvaniei hírportál keddi cikkének, amelyben arról írt: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálja a kommunisták által a római katolikus egyháztól ellopott, majd a rendszerváltás után visszaszolgáltatott ingatlanok restitúcióját.

Miközben a Krónika által megkeresett gyulafehérvári és a nagyváradi egyházmegye illetékeseinek semmilyen restitúciós irat bekéréséről nem volt tudomásuk, Szatmár megyében is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a prefektúra gyűjt adatokat az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanok kapcsán. Azzal kapcsolatosan, hogy kinek a megrendelésére dolgoznak, szintén nem sikerült hitelt érdemlő információkat szerezni.

A hírportál egyébként úgy tudja, hogy több erdélyi megyében vizsgálja a DNA az 1995 és 2013 közötti épület- és telek-visszaszolgáltatásokat. Mint írják, az eljárást a DNA Fehér megyei osztálya kezdeményezte, és azt is tudni vélik, hogy három Szatmár megyei önkormányzattól – Szatmárnémeti, Hadad és Aranyosmeggyes – minden ezzel kapcsolatos iratot kikértek. A DNA honlapján erre vonatkozó hír nincs, sajtószolgálatuk szóbeli tájékoztatást nem volt hajlandó adni.

A szatmári római katolikus püspökségen közölték: hozzájuk semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett, így nem is óhajtják kommentálni ezt az értesülést. Hadad község polgármestere, Balogh Ferenc eközben kifejtette: körülbelül egy héttel ezelőtt kértek tőlük adatokat a katolikus egyházi vagyonnal kapcsolatosan. A nagyközség önkormányzatának túl sok közölnivalója azonban nem volt, mivel Hadadon nincs római katolikus gyülekezet. A polgármester hozzátette: az igénylés nem a DNA-tól, hanem a Szatmár megyei kormányhivataltól érkezett.

Az aranyosmeggyesi jegyző szerint ők is kaptak ilyen jellegű felszólítást a prefektúrától, melyre válaszoltak is: a községben lévő egyetlen katolikus templom nem szerepel az önkormányzat nyilvántartásában, és arról sincs tudomásuk, hogy vissza lett-e szolgáltatva vagy sem.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal jogi osztályának vezetője, Mihaela Racolta ellenben tagadta, hogy ilyen jellegű információkat adtak volna ki, mint elmondta, sem a DNA, sem a prefektúra nem kért tőlük egyházi ingatlanokra vonatkozó adatokat.

Másként emlékszik viszont Cosmin Dorle, a Szatmár megyei kormányhivatal jogi osztályának vezetője, aki a kérdésre, miszerint a DNA megrendelésére gyűjtenek-e adatokat, elmondta, valóban gyűjtenek információkat, az esetleges megrendelővel kapcsolatosan azonban mindössze annyit közölt, hogy „nem áll módjában erről tájékoztatást adni”. Mint kifejtette, megyei szintű összesítést végeznek, és leszögezte: az említett két község mellett Szatmárnémeti önkormányzatától is kikérték a nyilvántartást.

A gyulafehérvári római katolikus érsekségen sem tudnak olyanról, hogy az egyház erdélyi ingatlanjai ügyében vizsgálódna a vádhatóság. Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános helynöke és irodaigazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, senki nem fordult hozzájuk, a hatóságok nem kértek ki dokumentumokat, és papjaik sem jelezték, hogy vizsgálat indult volna az ingatlanok miatt.