A szelíd Norvégia besokallt, és pályára küldte a viking terminátorokat.
Úgy tűnik, Norvégiának is elege lett az Iszlám Állam nevű terrorista csoportosulásból, és csatlakozni fog azokhoz a nemzetekhez, melyek csapatokat küldenek a szélsőséges fenyegetés visszaszorítására. De Norvégia nem szokványos katonákat küld, hanem egy Punishers (Büntetők – a szerz.) nevű különleges zászlóaljat, mely annyira kemény, hogy még az amerikaiak is félelmetes erőnek tartják.
A magát Punishersnek nevező norvég zászlóalj több tíz katonáját mozgósították, hogy Irakba menjenek, ahol az Iszlám Állam katonái ellen kell harcolniuk.
A Daily Mail szerint a zászlóalj a norvég hadsereg egyik, valójában Telemarknak nevezett gyalogsági egysége, de a Punisher nevű rajzfilmhős jelképét használja arra, hogy ráhozza a frászt az ellenségeire. Úgy tűnik, a zászlóalj sok harcot vívott a tálibokkal már 2003 óta a NATO biztonsági erőinek részeként.
Az elitcsapat nagyjából 50 katonája halad most az észak-iraki Irbil város felé, hogy kiképezzék a brutális terrorista csoportosulás ellen harcoló kurd erőket. Norvégia kiképzőket is küld majd Bagdadba, abban a reményben, hogy véget vetnek a militánsok akcióinak, melyek nyomán utóbbiak nagy iraki és szíriai területek felett vették át az ellenőrzést, írja a madworldnews.com.
A csapathoz tartozó norvégok 2010-ben, Afganisztánban arról lettek nagyon híresek, hogy a Punishers képregényekből vett koponyát festették az ismert tálibok házaira és épületeire. Amikor 2010 januárjában elvesztették a csapat egyik tagját, Joachim Olssont, a csapat tagjai olyan jelzéseket viseltek az egyenruhájukon, melyen a Punisher-koponya volt látható a következő szavakkal együtt: „Jokke (Joachim beceneve – a szerz.), sohasem felejtünk el.” Jokke csak 22 éves volt, amikor a lázadók egyik bombája felrobbant a tankja alatt.
">videó, melyben a csapat parancsnoka, Rune Wenneberg őrnagy a harc előtt a csapatnak elmondott buzdításában a Valhalláról beszél, az északi mitológia misztikus helyéről, ahova a legjobb harcosok kerülnek haláluk után.
A Telemark egység tagjaival együtt harcoló egyik amerikai veterán pontosan tudja, mennyire félelmetesek tudnak lenni. Az 51 éves Charles Stanley szakaszvezető az amerikai hadsereg 82. légi szállítású hadosztálya tagjaként nyújtott támogatást a norvég egységeknek, amikor utóbbiak a ’90-es évek végén egy fagyos időszakban készültek a boszniai bevetésre.
Stanley a Daily Mailnek kijelentette, hogy a zászlóalj kemény támogatást tud nyújtani a kurd pesmerga harcosoknak az Iszlám Állam elleni harcukban, és a terroristáknak kereket kellene oldaniuk, ha meghallják, hogy a Punisher megérkezett Irakba.
„Az Iszlám Államnak félnie kellene tőlük. Nem tartanak szünetet, és amikor kapnak egy feladatot, akkor semmi sem akadályozza meg őket abban, hogy végrehajtsák”, mondja Stanley.
Az amerikai veterán szerint az Iszlám Állam militánsai a káoszra és a nyers erőre alapoznak az ellenség legyőzésében. De a terroristákban nincs fegyelem, nincsenek kiképezve és a harcmezőn nincs semmilyen stratégiájuk azon kívül, hogy vakon rátámadnak az ellenségre, és abban reménykednek, hogy jól fog elsülni a dolog.
„Ezek a jól képzett és fegyelmezett norvég katonák képesek lesznek megsemmisíteni az Iszlám Állam bármely eléjük kerülő katonáját. Nagyon agresszív harcosok. Viselkedésükkel azt mutatják, hogy megsemmisítenek mindenkit, aki az útjukba kerül”, teszi hozzá Stanley.
„Számukra nincsenek félmegoldások, a minden, vagy semmi létezik. Nagy tapasztalatom van ilyen csapatokkal, és ők a legkeményebbek közzé tartoznak. Keményen edzenek, és még eltökéltebben harcolnak”, magyarázza az amerikai veterán.
Ha ezek a katonák csak fele annyira jók, mint amit mondanak róluk, akkor kétségtelenül nagy gondokat fognak okozni az Iszlám Államnak, szögezi le a madworldnews.com.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.