// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

A vikingek beszállnak a terrorellenes harcba

// HIRDETÉS

A szelíd Norvégia besokallt, és pályára küldte a viking terminátorokat.

Úgy tűnik, Norvégiának is elege lett az Iszlám Állam nevű terrorista csoportosulásból, és csatlakozni fog azokhoz a nemzetekhez, melyek csapatokat küldenek a szélsőséges fenyegetés visszaszorítására. De Norvégia nem szokványos katonákat küld, hanem egy Punishers (Büntetők – a szerz.) nevű különleges zászlóaljat, mely annyira kemény, hogy még az amerikaiak is félelmetes erőnek tartják.

A magát Punishersnek nevező norvég zászlóalj több tíz katonáját mozgósították, hogy Irakba menjenek, ahol az Iszlám Állam katonái ellen kell harcolniuk.

A Daily Mail szerint a zászlóalj a norvég hadsereg egyik, valójában Telemarknak nevezett gyalogsági egysége, de a Punisher nevű rajzfilmhős jelképét használja arra, hogy ráhozza a frászt az ellenségeire. Úgy tűnik, a zászlóalj sok harcot vívott a tálibokkal már 2003 óta a NATO biztonsági erőinek részeként.

Az elitcsapat nagyjából 50 katonája halad most az észak-iraki Irbil város felé, hogy kiképezzék a brutális terrorista csoportosulás ellen harcoló kurd erőket. Norvégia kiképzőket is küld majd Bagdadba, abban a reményben, hogy véget vetnek a militánsok akcióinak, melyek nyomán utóbbiak nagy iraki és szíriai területek felett vették át az ellenőrzést, írja a madworldnews.com.

Dicsőség a tálibok elleni harcban: „A Valhalla felé!”

A csapathoz tartozó norvégok 2010-ben, Afganisztánban arról lettek nagyon híresek, hogy a Punishers képregényekből vett koponyát festették az ismert tálibok házaira és épületeire. Amikor 2010 januárjában elvesztették a csapat egyik tagját, Joachim Olssont, a csapat tagjai olyan jelzéseket viseltek az egyenruhájukon, melyen a Punisher-koponya volt látható a következő szavakkal együtt: „Jokke (Joachim beceneve – a szerz.), sohasem felejtünk el.” Jokke csak 22 éves volt, amikor a lázadók egyik bombája felrobbant a tankja alatt.

Olsson halála után megjelent egy

">videó, melyben a csapat parancsnoka, Rune Wenneberg őrnagy a harc előtt a csapatnak elmondott buzdításában a Valhalláról beszél, az északi mitológia misztikus helyéről, ahova a legjobb harcosok kerülnek haláluk után.

Az amerikaiak nagyra tartják a Punishert

A Telemark egység tagjaival együtt harcoló egyik amerikai veterán pontosan tudja, mennyire félelmetesek tudnak lenni. Az 51 éves Charles Stanley szakaszvezető az amerikai hadsereg 82. légi szállítású hadosztálya tagjaként nyújtott támogatást a norvég egységeknek, amikor utóbbiak a ’90-es évek végén egy fagyos időszakban készültek a boszniai bevetésre.

Stanley a Daily Mailnek kijelentette, hogy a zászlóalj kemény támogatást tud nyújtani a kurd pesmerga harcosoknak az Iszlám Állam elleni harcukban, és a terroristáknak kereket kellene oldaniuk, ha meghallják, hogy a Punisher megérkezett Irakba.

„Az Iszlám Államnak félnie kellene tőlük. Nem tartanak szünetet, és amikor kapnak egy feladatot, akkor semmi sem akadályozza meg őket abban, hogy végrehajtsák”, mondja Stanley.

Az amerikai veterán szerint az Iszlám Állam militánsai a káoszra és a nyers erőre alapoznak az ellenség legyőzésében. De a terroristákban nincs fegyelem, nincsenek kiképezve és a harcmezőn nincs semmilyen stratégiájuk azon kívül, hogy vakon rátámadnak az ellenségre, és abban reménykednek, hogy jól fog elsülni a dolog.

„Ezek a jól képzett és fegyelmezett norvég katonák képesek lesznek megsemmisíteni az Iszlám Állam bármely eléjük kerülő katonáját. Nagyon agresszív harcosok. Viselkedésükkel azt mutatják, hogy megsemmisítenek mindenkit, aki az útjukba kerül”, teszi hozzá Stanley.

„Számukra nincsenek félmegoldások, a minden, vagy semmi létezik. Nagy tapasztalatom van ilyen csapatokkal, és ők a legkeményebbek közzé tartoznak. Keményen edzenek, és még eltökéltebben harcolnak”, magyarázza az amerikai veterán.

Ha ezek a katonák csak fele annyira jók, mint amit mondanak róluk, akkor kétségtelenül nagy gondokat fognak okozni az Iszlám Államnak, szögezi le a madworldnews.com.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS