A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék egyik határozata szerint egy zárt Facebook-csoportban közzétett bejegyzések nyilvánosak. Ez a fő érv, melynek alapján megbüntették az egyik kolozsvári középiskola 61 diákját. A tanárok által hivatkozott határozat azonban nem alkalmazható automatikusan erre az esetre, állítja egy ilyenfajta peres ügyekre szakosodott kolozsvári ügyvéd.

A kolozsvári Gheorghe Şincai Középiskola 61 diákját megbüntették, mert tiszteletlen üzeneteket tartalmazó fényképeket tettek közzé egyes tanáraikról, és a szankciókat ezekben a napokban kapják meg írásban. Ez fontos momentum, mert a diákoknak a döntés átvételétől számított öt napon belül van lehetőségük óvást emelni az iskola igazgatótanácsánál. Ezt követően a döntést a tanfelügyelőségen is meg lehet támadni, és végül akár a bíróságig is el lehet jutni. A Facebook-csoportot létrehozó és kezelő két diákot fegyelmivel más iskolába helyezték át, a többiek írásos figyelmeztetést kaptak, és – ha van – elveszítik a tanulmányi ösztöndíjukat. Minden megbüntetett diáknak 4-es és 9-es közötti szintre vonták le a magaviseleti jegyét, de ezt eltörölhetik, ha a diákok a tanév végéig nem követnek el újabb kihágást. Sok megbüntetett diák megtámadja a döntést.

Miért büntették meg őket

„A diák a «Sincai Memes»-csoporton belül (melynek társadminja volt) digitális fényképeket tett közzé egyes tanárokról, a beleegyezésük nélkül. A fotók egy részét az iskola területén belül készítette, obszcén és pornográf szövegeket írt rájuk, melyekkel megsértette az illetőket és ártott a jó hírüknek, valamint annak az iskolai egységnek, melynek tanulója (…)”, áll az egyik diák által kapott dokumentumban, akit fegyelmivel áthelyeztek egy másik iskolába.

A tanárok arra hivatkoztak, hogy a diákok megsértették a közoktatási egységek 2014. évi 5115. számú szervezeti és működési szabályzatát, de az oktatási törvény több cikkelyét is. Röviden azokról a rendelkezésekről van szó, melyek megtiltják a diákoknak: obszcén vagy pornográf tartalmú anyagok birtoklását és terjesztését; mobiltelefonok használatát a tanórák alatt; az oktatási tevékenység felvételét; sértő, megfélemlítő, diszkrimináló viselkedéseket, valamint kihívó és provokatív magatartásokat; a kollégák vagy az oktatási intézmény személyzetének sértegetését, illetve szóbeli vagy viselkedésbeli agresszivitás tanúsítását velük szemben; erőszakos tettek elkövetését, ilyenekre uszítást és ilyenekben való részvételt az oktatási egységben, vagy azon kívül; olyan viselkedés tanúsítását, mely fenyegetést jelenthet a többi diák és/vagy az oktatási egység személyzetének biztonságára nézve.

Mi a szakértők véleménye

A diákok megbüntetése melletti egyik legfontosabb érv az volt, hogy a Sincai Memes Facebook-csoport üzenetei nyilvánosaknak tekintendők. Annak ellenére, hogy ez zárt csoport volt, melynek üzeneteit csak a tagok láthatták. Az iskola vezetősége a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) egyik határozatára hivatkozott, mely állítólag arról szól, hogy a FB-bejegyzések nyilvánosak. Annak a pernek egy marosvásárhelyi személy, Mircea Munteanu Nicolae volt az alanya, aki FB-oldalán közzétett egy Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) sértő üzenetet. Az ICCJ 2014. november 27-i döntése kimondja, hogy a Mircea Munteanu Nicolae által a személyes profilján közzétett kijelentések „nyilvánosak”, mert a „barátok” bármelyike megoszthatja az információt, magyarázta az Adevărulnak Sînziana Jurău ügyvéd, aki médiajogot tanít a kolozsvári BBTE Újságírói Karán. „Mivel nálunk nem működik az igazságszolgáltatási precedens angolszász rendszere, a fentebb említett döntés korlátozottan alkalmazható. Jelen esetben egy zárt Facebook-csoporton belül közzétett kijelentésekről beszélünk. Ennek a zárt csoportnak a tagjai nem oszthatják meg az információt a csoporton kívül, a Facebook-csoportok esetében 2014-ben lehetséges beállítások már nem azonosak a 2012-es személyes profil beállításaival, ezért – egy hipotetikus per esetén – a bíróknak újra konkrétan elemezniük kellene ezt az esetet, mely egyértelműen eltérő jegyeket mutat a Mircea Munteanu Nicolae vs CNCD esettel szemben”, részletezte a szakértő.

Mi történne a bíróságon

Amennyiben az ügy bíróság elé kerülne, a bírók az alkotmány szólásszabadságról szóló 30. cikkelyét tartják majd szem előtt. „Azért a szólásszabadságnak vannak korlátai, ugyanis a 6. bekezdés szerint nem sértheti «az egyén méltóságát, tisztességét, magánéletét és jó híréhez fűződő jogát». Ugyanezen 30. cikkely szerint, «tilosak az obszcén, a jó erkölcsbe ütköző megnyilvánulások»”, magyarázza Jurău. Az új polgári törvénykönyvben is vannak bizonyos korlátai a szólásszabadságnak, a 73. cikkelyben elismerve, hogy „A saját jó híréhez fűződő jog gyakorlásában (bármely személy – a szerz.) megtilthatja vagy megakadályozhatja fizikai megjelenésének vagy hangjának – bármilyen formában történő – reprodukálását, vagy adott esetben egy ilyen reprodukció felhasználását.” Ugyanez a polgári törvénykönyv a 74. cikkelyben felsorol olyan eseteket és helyzeteket is, melyeket a magánélet megsértésének lehet tekinteni. „Természetesen, minden egyes fogalmat esetről esetre meg kell vitatni. Minden fényképnek, kommentárnak vagy mémnek különböző értelmezése lehet és esetenként lehet, vagy nem lehet «szólásszabadságnak», «művészi kifejezésnek», vagy egy személy «méltóságát, tisztességét, jó hírhez fűződő jogát» sértő «obszcén megnyilvánulásnak» tekinteni”, szögezi le végül Sînziana Jurău ügyvéd.

Megbüntetett diák: a tanárok kritikával szembeni mentességet akarnak

Alex Hosu, a Facebook-csoport egyik adminja azt állította, megtámadja a döntést az igazgatótanácsnál, a tanfelügyelőségen és a bíróságon is. „Sok kihágást, melyekkel megvádoltak, nem én követtem el, és nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy én tettem. Például, nem használtam az órák alatt a mobiltelefonomat, nem vettem fel a pedagógusi tevékenységet, nem uszítottam erőszakra, az általam közzétett fényképeknek nem volt pornográf tartalmuk. Azt hiszem, azért büntettek meg, mert én voltam a csoport adminja”, mondta Hosu az Adevărulnak. Megjegyezte, hogy adminként megpróbálta törölni az obszcén tartalmakat, de ez nem mindig sikerült, mert a tagok száma egy adott pillanatban kb. 900 főre nőtt. A középiskoláról azt mondta, hogy az egy „oktatási Auschwitz”, mert a tanárok és a diákok között nincs párbeszéd. „Azt hiszem, nem annyira az obszcén üzenetek zavarták a tanárokat, mint inkább az, hogy bírálták őket. Meglátásom szerint a tanárok mentességet akarnak a bírálatokkal szemben. Azokban az üzenetekben az iskola valódi gondjai is megjelentek”, szögezte le Alex.

Ioan-Radu Todea, a Gheorghe Şincai Középiskola igazgatója az Adevărulnak kijelentette: „Csak betartottuk a törvényt.” […]