Betegelégedettség?

„Április elsejétől életbe lép az Egészségügyi Minisztérium idei 146-os rendelete, amely előírja, hogy minden közkórházból távozó személynek kérdőívet kell kitöltenie az orvosok és ápolók viselkedéséről, segítőkészségéről, a vele és hozzátartozójával való kommunikációról s mindkét fél jogainak a tiszteletben tartásáról.

A kérdőív megoldani látszik azoknak a helyzetét, akik elkeseredetten szerettek volna elégtételt venni a feltételezett orvosi műhibák, a valódi vagy vélt sérelmek, megaláztatások miatt. Akik hiába kopogtattak az orvosi kamaránál (kollégiumnál), mert hosszú várakozás után sem kaptak érdembeli választ panaszukra. Rajtuk kívül elmondhatják a véleményüket azok is, akiknél például a hálapénzhez kötötték az ellátást. Ugyanakkor a kedvező véleményeknek is utat nyit a szóban forgó betegelégedettség-mérés, növelve ezáltal a kórház és ott dolgozó személyzet tekintélyét. (...)

Egyesek szerint az új rendszer romániai viszonylatban az elvárásokkal ellenkező hatást fogja kiváltani, felgyorsítva az egészségügyi személyzet kivándorlását. Akik emiatt döntenének a kitelepedésről, azoknak viszont számolniuk kell azzal, hogy az EU-országok fekvőbeteg-ellátó egységei közül néhol 141 kérdésre kell válaszolnia a kórházból távozó páciensnek. Más vélemények szerint újabb fölösleges bürokratikus rendelkezésről van szó, az igazság kimondását ugyanis az a beteg, akinek rövidebb vagy hosszabb idő múlva vissza kell térnie ellenőrzésre, nem fogja vállalni. Feltevődik továbbá a kérdés, hogy kinek lesz ideje az adatokat feldolgozni olyan kórházakban, ahol egy-két orvos tartja a frontot.

És végül hadd mondjuk el, hogy a betegválaszokból azt az alaptanulságot szűrték le, hogy a tisztaság és a nyugodt körülmények biztosítása mellett az általános elégedettség legfontosabb feltétele, hogy az orvosok és ápolók találjanak időt arra, hogy szóba álljanak, meghallgassák és pontosan tájékoztassák a beteget és esetenként a hozzátartozóját is, ami nem is olyan ördöngös elvárás, ha adottak a feltételek."