Johannis: van jövője a német kisebbségnek Romániában

Van jövője a német kisebbségnek Romániában, amely a közösség Németországba emigrált részével együtt hídszerepet tölt be a német-román kapcsolatokban – jelentette ki Klaus Johannis román államfő abban a interjúban, amelyet a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Németek Demokrata Fórum (DFDR) volt elnökeként adott a román közszolgálati televízió (TVR) Akzente című, német kisebbségi műsorának.

A kisebbségi szervezet negyedszázados fennállása alatt Klaus Johannis akkori nagyszebeni polgármester állt a leghosszabb ideig a DFDR élén, 2002 és 2013 között.

A csaknem félórás interjú Johannis pályafutásán keresztül mutatta be, hogyan ismétlődött meg országos szinten a „nagyszebeni csoda”, vagyis az, hogy a többségi románság a német közösség képviselőjére bízta a közügyek vezetését.

Johannis elmondta: 1990-ben azért lépett be a DFDR-be, mert fontosnak tartotta, hogy

a német közösségnek politikai képviselete lehet,

de csak a 90-es évek végétől kezdődően vállalt szerepet a fórum vezetésében. Mint mondta, a kisebbségi érdekképviselet mindössze mandátumokat akart szerezni Nagyszeben városi tanácsában, amikor 2000-ben az ő személyében polgármester-jelöltet is indított: számukra is meglepetés volt, hogy a román lakosság rájuk bízta a városvezetést.

Johannis már polgármesterként került a DFDR élére. Kifejtette, a fórum a német közösség szükségleteire összpontosít: az oktatásra, az anyanyelv ápolására, a népszokások megőrzésére, a közösség idős tagjainak gondozására, az Oroszországba deportáltak ügyére, ugyanakkor fontosnak tartják a közösség gazdasági erejének növelését.

Arra kérdésre, hogyan látja most államfőként a német fórum párttá alakulásának dilemmáját, amely a látványos választási sikerek nyomán merült fel a DFDR-ben, Johannis azt mondta:

értéknek tekinti Románia kisebbségi szervezeteit,

amelyekről nem kell lemondani. Elmondta: azért ellenezte a fórum pártosodását, mert szerinte az ellehetetlenítené a társadalmi szerepvállalást, az idősgondozást, a gazdasági tevékenységet.

Megjegyezte: Európában nem mindenütt létezik olyan – törvénybe foglalt – pozitív diszkrimináció, mint Romániában, amely parlamenti képviseletet biztosít a kisebbségeknek, illetve lehetővé teszi, hogy szervezeteik részt vehessenek az önkormányzati választásokon.

Johannis szerint a Romániában maradt németek töltenek be hídszerepet a német–román kapcsolatokban. Rámutatott: a kivándorolt bánsági svábok és erdélyi szászok mellett Németországban egyre nagyobb és elismertebb közösségekbe tömörülnek az ott dolgozó románok is, akik szintén hozzájárulnak a két ország közeledéséhez.

Arra a kérdésre, hogy

államfőként tudja segíteni a romániai német közösséget,

Johannis azt mondta: nem alkalmazhat diszkriminációt mások rovására, de annak is megvan a jelentősége, hogy államfőként nyíltan a német kisebbség tagjának vallja magát, és szívesen részt vesz a német közösség olyan fontos eseményein, mint a német fórum negyedszázados jubileuma.

Johannis nemrég németországi látogatásán azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Romániában nincs magyar kérdés.