// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Regionalizáljuk Romániát: csak okosabban!

// HIRDETÉS

A román akadémikusok új regionalizálási tervvel rukkoltak elő. Kár, hogy lelövik őket. Bár nem is kedveznek a magyaroknak.

A közigazgatási-területi újrarendezésre irányuló minden eddigi javaslatban három közös elem volt: csak a meglévő megyéket igyekeztek nagyobbakba összevonni, elsősorban etnikai megfontolásokból nem tudtak valamilyen politikai közös nevezőre jutni és végül teljesen megfeledkeztek róluk.

A Román Akadémiai Társaság (SAR) 2015-re vonatkozó jelentése rugalmasabb és szakaszokra bontott javaslattal áll elő, mely a közigazgatás legkisebb szintjeiből indul ki.

A megyék egyszerű összevonása, a látszólagos logisztikai és közigazgatási megtakarításokon túl, nem oldaná meg a jelenlegi gondokat, ellenkezőleg, súlyosabbá tenné azokat – növelve függésüket a központtól és megerősítve a helyi kiskirályok önkényes hatalmát. Ennek az az oka, hogy a legtöbb közigazgatási szolgáltatási és politikai képviseleti kérdés a megyei alatti szinten van.

A falvakban vagy kisvárosokban élő emberek többségének

nem a megyeközpontba kell mennie azonnali ügyei megoldására.

A legközelebbi bank, bíróság, a legközelebbi kórház, mezőgazdasági kifizetési iroda az egész térség számára ad-hoc központként működő valamelyik megyei jogú, vagy közepes méretű városban van.

A térképet a Iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem Cuguat-Tigris központja készítette, a vidéki társadalmi áramlásokat kutató nagyszabású terv keretében. 18 nagyvárosi és ugyanakkor, alternatívaként, 18 nagy és közepes méretű városi befolyási övezetet mutat ki. Ezen kívül a tanulmányok szerint még további nagyjából 200 településnek van némi alsóbb szintű központi potenciálja.

A jelenlegi – a történelmieknél jóval nagyobb – megyéket 1968-ban alakította ki (néhány utólagos módosítással) Nicolae Ceauşescu, hatalma megszilárdítása céljából. Ugyanakkor számolták fel a járásokat, egy egész, mindenfelé meglévő közigazgatási szintet – az Európai Unió szintjén LAU2 a kódja –, olyan településcsoportokat, melyeknek együtt néhány tízezer lakosuk van. A változtatás nem egyszerűsítette le a közigazgatást, ellenkezőleg. A szolgáltatások egy részét most a közigazgatás legalacsonyabb, községi szintjén kell ellátni, még azokban az esetekben is, amikor erre nincs meg sem a képesség, sem a szükséges lehetőség.

Egy néhány száz lelket számoló községnek is „urbánus” módon kell szolgáltatnia.

A helyi tanácsok számára megterhelők a kiadások, ugyanis akár 30 alkalmazottat is fizetniük kell, így aztán a 2.900 romániai község 80 százaléka a beszedett adókból még a saját működési költségét sem tudja fedezni. Ezáltal számos demokratikus képviseleti gond merül fel – a finanszírozás az önkényes megyei döntésektől függ, az egységet alkotó falvak közötti újraosztás szintén önkényes, ami pedig a szolgáltatásokat illeti, a lakosok valamelyik szomszédos megyei jogú város polgármesterének jóindulatától függnek, akire viszont nem szavazhatnak.

Persze, a helyzet a megyék esetében sem kiegyensúlyozott – ezek fele deficites, és az állami költségvetés pénzére szorul, ami szintén a központból érkező politikai nyomás áldozataivá változtatja őket. De minden eddigi terv elakadt, mert az RMDSZ nem elégedett a megyék jelenlegi fejlesztési régiókba csoportosításával, és szeretne egy Székelyföld régiót, vagyis Hargita, Kovászna megyék és Maros megye azon részének az összevonását, ahol a magyar etnikumú népesség többségben van.

A többség képviselői minden olyasmitől óvakodnak, ami etnikai regionalizmusra emlékeztetne,

több olyan európai régió (például az Egyesült Királyságban) példáját hozva fel, ahol a devolúció serkentette, nem pedig visszaszorította az autonomista megmozdulásokat.

Valójában Romániának nem törvényhozó régiókat kell létrehoznia, mint amilyenek a német tartományok, tekintettel arra, hogy nemcsak kulturális és oktatási, hanem gazdasági és logisztikai érdekekről is szó van, ami a térségeket olyan fejlesztési pólusokra osztja, mint például Marosvásárhely (Hargita megye ennek vonzáskörzetében van) és Brassó (ahol a Kovászna megyeieknek van dolguk). Minthogy nem látszik a láthatáron egy politikai konszenzus ebben a kérdésben, az egyetlen realista lehetőségnek a kérdés rugalmasabb kezelése tűnik, mely azt feltételezi, hogy a kisebb területi egységeknek meghagyják azt a lehetőséget, hogy a megoldandó specifikus feladataiktól függően saját elhatározásból alkossanak új és új csoportosulásokat. Például, Sepsiszentgyörgy megyei jogú város Marosvásárhellyel társulhatna, amikor az egyetemi oktatás finanszírozásáról van szó, illetve Brassóval, amikor egészségügyről, vagy a repülőtéri szolgáltatásokról van szó.

A SAR olyan területi újrarendezési keretterv kidolgozását és megvitatását javasolja, mellyel valós módon lehetne nagyobb autonómiát biztosítani a közigazgatási egységeknek azzal, hogy minden egyes szinten a következő módon biztosítanák a pénzügyi forrásokat.

LAU2 – Falvak és községek. Tulajdonosi egyesületek létrehozásának serkentése, ad-hoc jellegű tanácsokkal, a városi tömbházi lakóegyesületek mintájára, minimális költségekkel (francia mintára fizetés nélküli, vagy szimbolikus fizetésű személyzettel) és a közös területek kezeléséből biztosított jövedelmekkel, tervekre adott – nemzeti és európai – finanszírozással, illetve esetleges önkéntes hozzájárulásokkal. A jelenlegi községek tevékenységének városok, vagy megyei jogú városok köré szervezésével, melyek biztosítanák a szükséges közigazgatási képesség legnagyobb részét és melyek képviselői vállalnák az összes lakos politikai képviseletének felelősségét. Ezt a folyamatot azzal lehetne felgyorsítani, ha fokozatosan korlátoznák a működési költségekre fordítható bevételek arányát oly módon, hogy a célszintet el nem érő községeket azonnal felszámolhatnák.

LAU1 – Városok és megyei jogú városok. Azoknak a helyi fejlődési pólusoknak a megtalálása, melyek rendelkeznek az elfogadható önfinanszírozás közigazgatási képességével, de melyek megfelelően lefedik a területet is. Már van elég kritérium, melyek alapján kijelölhetők a jövőbeni egységek – bíróságok, banki egységek, vagy APIA kifizetőhelyek stb. megléte.

NUTS3 – Megyék. A jelenlegi megyék megtartása a helyesen kalibrált közszolgáltatások folyamatossága érdekében, de a többi hatáskör áthelyezésével vagy az alsóbb (megyei jogú városok), vagy a magasabb (régiók) szintekre.

NUTS2 – Régiók. A nyolc fejlesztési régió ideiglenes, statisztikai célú megőrzése, de anélkül, hogy további hatásköröket kapnának. Az alsóbb szintű egységeknek – legalábbis egy átmeneti időszakra – meg kellene adni a lehetőséget, hogy az egyedi és pillanatnyi érdekektől függően társulhassanak. De a közigazgatási és igazságügyi ellenőrző szerveket (ügyészség, DNA) regionális szinten kellene csoportosítani, vagy az országos szintről történő decentralizálással, vagy megyei szintű összevonással, hogy elkerüljék ezek helyi szintű foglyul ejtését.

NUTS1 – Makrorégiók. Ezeknek a továbbiakban szigorúan szimbolikus, történelmi értékük lehetne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS