// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorának toleranciakiáltványa

// HIRDETÉS

Ioan-Aurel Pop toleranciát hirdet. Kérdés, követik-e tettek a szavakat?

Szükségét érzem, hogy írjak egy „szívből és elméből” egyaránt érkező szöveget e portál kezdeményezői számára (a corbiialbi.ro portálról van szó - szerk. megj.), de nem találom a legmegfelelőbb szavakat. Pedig a szavak fontosak, mert

csúnyább sebet ejthetnek a pofonoknál és az ökölcsapásoknál!

A dolgok viszonylag egyszerűek: Románia és Magyarország szomszédosak, az előbbit csaknem 90 százalékban románok lakják (ezért Románia a neve!), a másikat pedig még nagyobb arányban magyarok, ezért hívják Magyarországnak; a földrajznak és a történelemnek köszönhetően (általános értelemben) Magyarországon románok is élnek, Romániában pedig (sok) magyar is. Az egész egyszerűnek tűnik, de valójában igen bonyolult. Mert mi – és főleg a politikusok – azt akarjuk, hogy bonyolult és – néha – feszült legyen.

Először is, őrülten tetszik a portál gondolata! Azt hiszem, a világon sok rossz dolog előítéletekből és tudatlanságból, vagyis a párbeszéd és a közvetlen tapasztalat hiányából születik. A sors arra ítélt minket, hogy együtt éljünk, ezért

meg kell ismernünk egymást,

a nyelvtől, hittől és kultúrától a hagyományokig, szokásokig és ideálokig.

Saját értékeink becsülése – ha a másfajták lenézése és utálata nélkül történik – csak jót hozhat. A magyaroknak megvannak a saját történelmi értékeik, a románoknak szintén, de meglepően sok közös aspektus van, a szavaktól a tettekig, a daloktól és táncoktól az ételekig. Egyes emberek, vagy akár egyes embercsoportok reakciói lehetnek zsigeriek, meredek és előregyártott érzelmekből fakadóak, de vannak nem is gyanított mélységek, melyeket tudatosan, vagy sem, de figyelmen kívül hagyunk. Milyen fontos lenne, hogy jobban ismerjük egymást!

Hány román tudja, mit írt Petőfi és Ady?

Hány magyar tudja, mi a Sărmanul Dionis vagy a Dăscăliţa? Ismerjük meg jobban egymást, a kölcsönös tiszteletből kiindulva, előbb az említett két szomszédos országot, aztán a kultúrájukat, alkotásaikat, értékeiket…

És, természetesen, szükség van a romániai románok romániai magyar közösség iránti tiszteletére és fordítva, a romániai magyar közösségére a román nép iránt. Egyszerűnek tűnik, de nem az! Az e portál által hirdetett párbeszéd azonban reményekkel tölthet el bennünket!

Talán nem fogjuk egymást hirtelen megszeretni, nem lesznek ugyanazok az ünnepeink, és nem is fogjuk kölcsönösen dicsőíteni a hőseinket, de legalább jobban megértjük majd, kik vagyunk, hogyan viszonyulunk a világhoz, és miért kell mindnyájunknak helyet engedni a nap alatt. Különben azt kockáztatjuk, hogy „az ész álmába” kerülünk, és erről már régóta tudjuk, hogy „szörnyeket szül”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre
Krónika

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre

Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS