Mártírtelepülés lehet a magyarirtás helyszíne

1919 tavaszán megtizedelték a megszálló románok a falu magyar lakosságát. Most erkölcsi kárpótlást kaphat.
Hirdetés

A román állam érettségének, az etnikai alapú diszkrimináció enyhülésének lehet a biztos jele egy elbírálás alatt álló törvénytervezet elfogadása — véli Pataki Csaba szenátor, aki szerint a Bihar megyei Köröstárkány mártírtelepüléssé nyilvánítása precedensértékű lehet.

A szenátus jogi bizottsága egyértelműen pozitív döntést hozott a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezése kapcsán. A szenátor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tervezet vitájában a Román Tudományos Akadémia egyik alelnöke is részt vett, így nem valószínű, hogy a procedúra következő fázisaiban komolyan vehető szakmai kifogások merülnek majd fel a kezdeményezéssel szemben.

A szóban forgó törvénytervezet Pataki Csaba szerint szimbolikus értékkel bír, és amennyiben elfogadják, annak bizonyítéka lehet, hogy túl vagyunk azon az időszakon, amikor a súlyos bűnök megítélésénél számított az elkövető vagy a szenvedő alany etnikai hovatartozása. A szenátor szerint az 1918-ban a bevonuló csapatok által részben kiirtott települések kapcsán merült fel a mártírrá nyilvánítás ötlete, mely semmiféle anyagi előnnyel nem jár ugyan, viszont eszköze lehet annak, hogy a vérengzések áldozatai előtt lerójuk kegyeletünket.

A dél-bihari magyar faluban 1919-ben hajtottak végre brutális tömegmészárlást a megszálló román csapatok. Az áldozatok tiszteletére csak 1990 után emelhettek emlékművet.
 

Hirdetés