// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ki a magyarokkal az országból!

// HIRDETÉS

Érzelmes történet a román-magyar barátságról...

Amikor az Új Jobboldalosok megjelentek Sepsiszentgyörgyön és többek között azt kiabálták, hogy „Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból”, újra rosszul éreztem magam.

Elképzeltem, mit érezhetett a magyar családok többsége, akik ugyanolyanok, mint a román családok, mindennapi örömökkel, nehézségekkel. Olyan családok, akik dolgoznak, fizetik az adóikat, játszadozó, óvodába, vagy iskolába járó gyermekekkel. Elképeztem, mi játszódhat le egy gyermek lelkében, amikor azt hallja háza ablakában állva, hogy „kifelé, kifelé a magyarokkal az országból”. Elképzeltem, mi lehet egy szülő lelkében, amikor ilyesmit hall.

Mit válaszolhatna a gyermeknek és miként magyarázhatná el neki, hogy néhány gyűlölettel teli tudatlan ember nem képes őket elfogadni csak azért, mert más etnikumúak.

Írtam egy rövid kis történetet, amelyet tájékoztató anyagként lehet felhasználni a sovén szóbeli támadásoknak kitett diákok és szülők számára. Természetesen, a gyermekek neve és etnikuma megváltoztatható.

Laci feleségével és 7 éves fiukkal, Robival reggelizik otthon. Hétvége van és barátaikat, a Dumitru családot várják, egy román családot, hogy együtt töltsék az időt, ahogy azt gyermekkoruk óta teszik, függetlenül attól, hogy egyikük vagy másikuk születés-, vagy névnapja van, vagy valamilyen ünnep, nyáron találkoznak valahol a természetben, vagy sízés közben télen, rövid hegyi túrákat tesznek, vagy egyszerűen az egyikük otthonában összejönnek.

Éppen befejezték a reggelit, amikor a Dumitru család becsenget. Mihai és Rareş, a Dumitru család fiai örömmel találkoznak Robival és elvonulnak a szobájába játszani, amíg a felnőttek előkészítik a csomagokat, hogy autóval elmenjenek kirándulni.

Hirtelen hangok, skandálások hallatszanak kintről. Először távolabbról, aztán egyre jobban felerősödnek. Robi azt hiszi, hogy valamilyen téli karnevál van, kezdődnek az ünnepek, így kíváncsian kimegy az erkélyre. Mihai és Rareş a nyomában. De karnevál, mosoly és kacagások helyett gyűlölettel teli komor tekintetek fogadják.

- Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból! –skandálják dühösen a lent állók. Robi megijed és gyorsan bemegy a házba. Mihai és Rareş is besiet. Laci, az apja gyorsan bezárja az erkélyajtót, halkan azt mondva: bejön a hideg… A hangok eltompulnak. Ijedten, de zavartan is, mert nem értette, hogy az utcán lévő emberek miért voltak rá ennyire dühösek, Robi megkérdi az apjától:

- Apa, valami rosszat tettem?

– Miért gondolod ezt, Robi, te jó gyermek vagy – próbálja megnyugtatni őt Laci.

- Igen, apa, jó gyermek vagyok és első díjat kaptam az iskolában; és a gyermekekkel sem szoktam kint verekedni… De akkor miért kiabáltak azok az emberek, ha semmi rosszat nem tettem.

Radu, a barátjuk meghallotta ezt és lehajtotta a fejét. Nyomasztó érzése volt és zavarban volt. Nem értette, mi történik. Sepsiszentgyörgyön sohasem tapasztalt ilyesmit.

– Sajnálom, Laci… Nem vagyok hibás…

Laci azonban mosolyogva fordul Raduhoz. – Gyere, Radu, nem kell mentegetőznöd, nem a te hibád. Folytassuk a készülődést. Siessünk…

Rareş megkönnyebbülten felsóhajt és ő is utasításokat osztogat: gyerünk, mielőtt még visszajönnének… Let’s go az autóhoz!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS