Ki a magyarokkal az országból!
Érzelmes történet a román-magyar barátságról...
Amikor az Új Jobboldalosok megjelentek Sepsiszentgyörgyön és többek között azt kiabálták, hogy „Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból”, újra rosszul éreztem magam.
Elképzeltem, mit érezhetett a magyar családok többsége, akik ugyanolyanok, mint a román családok, mindennapi örömökkel, nehézségekkel. Olyan családok, akik dolgoznak, fizetik az adóikat, játszadozó, óvodába, vagy iskolába járó gyermekekkel. Elképeztem, mi játszódhat le egy gyermek lelkében, amikor azt hallja háza ablakában állva, hogy „kifelé, kifelé a magyarokkal az országból”. Elképzeltem, mi lehet egy szülő lelkében, amikor ilyesmit hall.
Mit válaszolhatna a gyermeknek és miként magyarázhatná el neki, hogy néhány gyűlölettel teli tudatlan ember nem képes őket elfogadni csak azért, mert más etnikumúak.
Írtam egy rövid kis történetet, amelyet tájékoztató anyagként lehet felhasználni a sovén szóbeli támadásoknak kitett diákok és szülők számára. Természetesen, a gyermekek neve és etnikuma megváltoztatható.
Laci feleségével és 7 éves fiukkal, Robival reggelizik otthon. Hétvége van és barátaikat, a Dumitru családot várják, egy román családot, hogy együtt töltsék az időt, ahogy azt gyermekkoruk óta teszik, függetlenül attól, hogy egyikük vagy másikuk születés-, vagy névnapja van, vagy valamilyen ünnep, nyáron találkoznak valahol a természetben, vagy sízés közben télen, rövid hegyi túrákat tesznek, vagy egyszerűen az egyikük otthonában összejönnek.
Éppen befejezték a reggelit, amikor a Dumitru család becsenget. Mihai és Rareş, a Dumitru család fiai örömmel találkoznak Robival és elvonulnak a szobájába játszani, amíg a felnőttek előkészítik a csomagokat, hogy autóval elmenjenek kirándulni.
Hirtelen hangok, skandálások hallatszanak kintről. Először távolabbról, aztán egyre jobban felerősödnek. Robi azt hiszi, hogy valamilyen téli karnevál van, kezdődnek az ünnepek, így kíváncsian kimegy az erkélyre. Mihai és Rareş a nyomában. De karnevál, mosoly és kacagások helyett gyűlölettel teli komor tekintetek fogadják.
- Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból! –skandálják dühösen a lent állók. Robi megijed és gyorsan bemegy a házba. Mihai és Rareş is besiet. Laci, az apja gyorsan bezárja az erkélyajtót, halkan azt mondva: bejön a hideg… A hangok eltompulnak. Ijedten, de zavartan is, mert nem értette, hogy az utcán lévő emberek miért voltak rá ennyire dühösek, Robi megkérdi az apjától:
- Apa, valami rosszat tettem?
– Miért gondolod ezt, Robi, te jó gyermek vagy – próbálja megnyugtatni őt Laci.
- Igen, apa, jó gyermek vagyok és első díjat kaptam az iskolában; és a gyermekekkel sem szoktam kint verekedni… De akkor miért kiabáltak azok az emberek, ha semmi rosszat nem tettem.
Radu, a barátjuk meghallotta ezt és lehajtotta a fejét. Nyomasztó érzése volt és zavarban volt. Nem értette, mi történik. Sepsiszentgyörgyön sohasem tapasztalt ilyesmit.
– Sajnálom, Laci… Nem vagyok hibás…
Laci azonban mosolyogva fordul Raduhoz. – Gyere, Radu, nem kell mentegetőznöd, nem a te hibád. Folytassuk a készülődést. Siessünk…
Rareş megkönnyebbülten felsóhajt és ő is utasításokat osztogat: gyerünk, mielőtt még visszajönnének… Let’s go az autóhoz!
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
