// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Műemlékmentő akció Marosvásárhelyen

// HIRDETÉS

Több jelentős történelmi ingatlan is megújulhat.

Az idei az az esztendő lehet, amikor végre többet lehet majd tenni Marosvásárhely épített örökségéért, karöltve a kulturális élet fejlesztésével, reméli Peti András, a város RMDSZ-es alpolgármestere. Nem újdonság az a tény, hogy egyetlen kulturális intézmény sem tartozik a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal alárendeltségébe, míg a megyei közgyűlés többet is igazgat.

Peti Andrásék feltehetően ezért is latolgatták az egykori Aranykakas vendéglő visszaszerzésének lehetőségét, és jutottak arra a döntésre, hogy a jövő heti tanácsülésen határozattervezetet nyújtanak be, amelyben az áll majd: megtalálták az épület rendeltetését, a város vállalja a kisajátítási procedúrával járó költségeket, illetve ezt megelőzően kérik a megyei önkormányzatot, hogy a prefektúra támogatásával kezdeményezze az ingatlan közhasznúvá nyilvánítási eljárását.

Szándékaik szerint a Bürger-palotában multifunkcionális és multikulturális központot hoznának létre, ahol irodalmi kávéház működne, továbbá színházi és egyéb művészeti előadásoknak nyújtana otthont.

A másik, legalább annyira fontos műemlék a Bolyai-gimnáziummal szembeni régi vármegyeháza, aminek az állaga az utóbbi időben szintén nagyon megromlott, és az ott alkotó képzőművészek egyre többet panaszkodnak az áldatlan viszonyokra. A februári tanácsülésen az önkormányzati képviselők egyelőre arról döntenek, hogy készüljön el az épület felújításának megvalósíthatósági tanulmánya, majd az első adandó alkalommal európai uniós pályázati forrásokat próbáljanak meg lehívni a korszerűsítésre.

Hasonlóképpen fontos tanácsi határozattervezet a műemlékek jelölésére vonatkozik. Peti elmondta: szeretnék tiszteletben tartani a törvény által előírt december 31-ei határidőt.

Korábban legkevesebb három nyelven kellett feltüntetni (románul és két világnyelven) az épületek műemlék voltát, a tavaly decemberi kulturális minisztériumi rendelet értelmében viszont az adott településen élő kisebbség nyelvén is kötelező feltüntetni ezt. Ezenkívül egy másik kezdeményezésük, hogy QR-kódot is feltüntetnek, hogy az érdeklődők okostelefonjuk közvetítésével még több információt tudhassanak meg az épületről.

Kép: marosvasarhelyi.info

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS