// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Már a szatmári MPP is inkább az EMNP-vel fogna össze

// HIRDETÉS

Ellenkező esetben összeomlik a polgári párt – mondják.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Szatmár megyei elnöke, Hegedüs Pál szerint alakulatuk országos vezetése fel kellene hogy mondja az RMDSZ-szel egy évvel ezelőtt megkötött megállapodást és partnerségre kellene lépnie az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Nem túl élénk a pártélet az MPP szatmári szervezetében, a novemberre tervezett tisztújítást is elhalasztották február végére — Hegedüs Pál elnök szerint ennek egyik oka, hogy mindenki azt várja, dőljön el, merre veszi az irányt az alakulat a jövőben.

Mint ismeretes, a polgári párt elnöke, Biró Zsolt egy évvel ezelőtt hosszú távú stratégiai megállapodást kötött az RMDSZ-szel, amit az MPP-sek jelentős része igen rossz szemmel néz, mivel úgy vélik, pártjuk semmit nem kap cserébe a politikai rivális támogatásért. Ők azt szeretnék, ha felrúgná a pártvezetés az együttműködést az RMDSZ-szel és inkább az EMNP felé közelítene, mellyel ha nem is olvadnának egybe, legalább választási szövetségben maximalizálhatnák eredményeiket. Ennek az elvárásnak egyébként a sepsiszentgyörgyi szervezet a napokban lezajlott tisztújító ülése keretében hivatalosan is hangot adott.

Vannak ugyanakkor jó páran olyanok is az MPP soraiban, akik semmiképp nem akarnak a néppárttal együttműködni, mivel úgy vélik, az EMNP-sek elárulták őket, hisz tulajdonképpen az MPP-ből váltak ki, és fennállásuk óta lényegében azt rombolják, amit a polgári alakulat felépített.

„Az országos elnöktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy készül tárgyalni az RMDSZ és az EMNP vezetőségével egyaránt. Úgy vélem, sürgősen fel kellene mondani az RMDSZ-szel való együttműködést, mivel ha ez nem történik meg, összeomlik az MPP” — vázolta álláspontját Hegedüs Pál, aki szerint félre kell tenni a sértődöttséget és ki kell egyezni a néppárttal, mivel a 2012-es választáson kiderült: a két fiatal alakulat külön-külön indulva nem ér el túlságosan jó eredményeket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS