// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Erdélyi magyar: az meg mi?

// HIRDETÉS

Valamiféle keverék? Talán mégsem.

Azt tudjuk, hogy miféle a magyar. Azt is, hogy miféle a román. De mit jelent az, hogy romániai magyar? Egy székelyföldi magyar lánytól Bukarestben megkérdezték: otthon forinttal fizet-e. Ez a történet azt mutatja, hogy nem mindenki tudja, mifélék a romániai magyarok. Egy külföldi számára ez még ködösebb. Az alábbiakban ezt próbálja tisztázni Szabó Csaba.

Romániai magyar: az miféle?

Ezt a kérdést gyakran felteszik, amikor külföldön járok, néha egyetemi hallgatók, de – meglepő módon – néha értelmiségiek is. Ez, természetesen, azt jelenti, hogy fogalmuk sincs Európa történelméről, és ahelyett, hogy kicsit elmélyednének az Öreg Kontinens társadalmi és történelmi tényeiben, csak az amerikaiakra mutogatnak ujjal, mert nem ismerik történelmünket és földrajzunkat. De vajon mi ismerjük-e?

Tehát: romániai magyar. Miféle szerzet ez? Egyetlen rövid szóval is válaszolhatnám: erdélyi/transzszilván! De ez szintén nem lenne helyes. Először is azért, mert Erdély problémás fogalom. Hosszú, több mint ezer éves történelme során számos, eltérő földrajzi meghatározása volt (Itt most a társadalmi-történelmi fogalom történelméről van szó, mert a térségnek, természetesen, sokkal régebbi múltja van.) Másodsorban azért, mert a „modern” Erdélyben, vagyis a Románia területén levő teljes kárpáti medencében nemcsak magyarok élnek! A románok vannak többségben, ők adják a lakosság 80 százalékát, de vannak még jelentős számú etnikai és kulturális csoportok, mindegyik saját identitással: romák, németek – svábok és szászok –, örmények, zsidók, törökök, szerbek, horvátok, szlovákok, lengyelek, ukránok, és így tovább. Harmadsorban azért, mert Erdélyen kívül is vannak magyarok, bár jóval kevesebben, mint a 30-as években, amikor Bukarestet tartották a „második legnagyobb magyar városnak”. Tehát a helyzet bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen valójában. De legalább próbáljuk meg.

Egy romániai magyar Románia olyan állampolgára (vagy Magyarországé, újabban kettős állampolgárságunk is lehet), akinek magyar az anyanyelve. Ezt használja otthon, a barátaival, az elemiben, a középiskolában, akár még az egyetemen is. A legtöbb esetben románul is beszél, használja az állam hivatalos nyelvét. (Egyes esetekben az idősebb nemzedékeknek gondjuk van a román nyelvvel). Ez az egyén par excellence magyarnak nevezi magát. Igen, jól értették,

az identitás a kulcsfogalom.

Az identitás nagyon egyszerű dolog: ki vagy, minek nevezed magad kulturális emberi lényként? Erre a kérdésre egyszerűen válaszolunk: romániai magyar (vagy erdélyi, ha az ország ezen szegletéből származunk).

Számunkra az állampolgárság és a nemzetiség, a jogi irodalomban és az angolszász vagy francia kulturális hagyományban egyenlő fogalmak, teljesen különböző értelemmel rendelkeznek. Az állampolgárság egy jogi és alkotmányos státusszal rendelkező kifejezés, míg a nemzetiség sokkal inkább egy kulturális, az identitáshoz közeli fogalom. Ilyen értelemben Románia magyar nemzetiségű állampolgárai vagyunk.

Ez nem annyira furcsa és egyedi – vagy problémás –, ahogy azt sok román és egyes külföldiek hiszik. Kiterjedt és terhes történelmének következtében Európa tele van etnikai és kulturális kisebbségekkel, és nagy benne az identitások keveredése. Sok esetben saját autonóm területtel, vagy identitásukat és kulturális örökségüket védelmező különleges törvényekkel rendelkeznek. A romániai magyarok – legalábbis egy részük, a kompakt övezetben élő székelyek – még nem rendelkeznek területi autonómiával. Egy személynek, természetesen, több identitása is lehet. A szürkének nagyon sok árnyalata van.

Egy másik kérdés, amit a külföldiek fel szoktak tenni nekem: mit keresnek a magyarok Romániában? A válasz: Olvass, kérlek, egy kis történelmet.

De spóroljunk egy kicsit az idővel. A magyarok a IX. században érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol 1920-ig ők birtokolták a politikai és közigazgatási hatalmat. (Másrészt számos magyar paraszt, kézműves és – később – munkás is volt. Például, Ladó Árpád-Gellért történész szerint az 1848-as forradalom előtt „az erdélyi magyarság legnagyobb számú rétegét a vármegyék jobbágyai képezték” – lásd itt – a szerz.) Ez több mint egy évezredes jelenlétet és kulturális örökséget jelent. Ennek ellenére Erdélyben már a XVII. században kisebbségbe kerültek – a román népesség került többségbe. Nagy különbség van a diaszpórában élő kisebbségek, az újdonsült bevándorlók és a történelmi kisebbségek között. Ezt még érdemes megtanulni.

Ennek ellenére a romániai románok és magyarok közötti különbségeket a politika és a korrupt média mélyíti. Az az igazság, hogy az Erdélyben született románok jó barátok a magyarokkal. Ezerévnyi közös történelmen, hasonló énekeken, meséken és népi babonákon, ruházatban és díszítésben hasonló népművészeti elemeken osztozunk, sok szót adtunk át egymásnak és számos vegyes család létezik.

Azt szeretném, ha nemcsak a román politikusok, hanem az Erdélybe, Európa ezen csodálatos részébe látogató turisták is megértenék, hogy a fenébe lehet Romániában néha ugyanazt a nyelvet hallani, mint Budapesten!

A bevezetőt írta: Sever Ioan Miu (MaghiaRomânia). Szabó Csaba a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS