Lengjen zászló, szóljon himnusz, dübörögjön nemzeti ünnep, kinek-kinek kedve szerint.
Mint minden hosszú és eseménydús történelmű nemzet, a románok és a magyarok a lehetséges kapcsolatok teljes skáláját megtapasztalták: háborúk, szövetségek, politikai együttműködések, késői keresztes háborúk, területi viták, ideológiai partnerség… Akárcsak az olaszok és osztrákok, a franciák és németek között, nálunk, Közép-Európában is nagy volt az „igaz ügy” szolgálatába állított szenvedély. Végül több évszázad után már nem túl sok vitatható dolog maradt, és bár egyesek ezt nem akarják meglátni, nagyon sok mai részletkérdés inkább közelebb visz egymáshoz, mint eltávolít minket.
Mégis ködös, vagy vakítóan fényes momentumokban, a harag, vagy a büszkeség pillanataiban újra kitör a hiúság, mind a magyarokból, mind a románokból. Ezekban a pillanatokban az egyszerű ember ösztönösen a riválisok nemzeti jelképeit bántja. Kigúnyolják a himnuszokat, megalázzák a zászlókat, a nemzeti ünnepek pedig valami ellen mozgósítanak. Egyesek Avram Iancut akasztják, másoknak Horthy jut eszükbe.
Akár olyan függőben maradt, értelmetlen érzelmi reakciókkal járó momentumokra is sor kerülhet, amikor egy székelyföldi lány által viselt piros-sárga-kék hajpánt, vagy egy Kolozsváron látott piros-fehér-zöld karszalag értelmetlen hisztériákat képes kiváltani.
Az ilyenfajta nacionalista reakciók nevetségessé váltak, mintha
lennének, főleg, hogy mind a jelen, mind a jövő románokat és magyarokat együtt egy olyan horizont felé visz, ahol el kell fogadnunk és meg kell értenünk egymást. A magyar radikálisok december 1-e elleni kitörései és a román „keménykedők” pont március 15-én tartott menetelései logikátlanok, feleslegesek és csak a primitív embert hozza ki belőlünk. A gyűlölet buzogása az erőnek és büszkeségnek csak az érzetét adja. Valójában ez csak az elme elborulása, az intellektus szégyenletes részegsége, nevetséges és felesleges büszkeség, melynek semmi köze nincsen a valósághoz.
A heveskedéseknek pillanataival szemben, amikor a múlt az árnyékaival beáramlik az egyedek elméjébe, mi a másikkal szembeni tiszteletet javasoljuk. Kezdjük el itt, hogy aztán más részletkérdésekben is folytathassuk. Kössünk egy megállapodást, egy tűzszünetet arról, hogy kölcsönösen tiszteletben tartjuk első sorban a nemzeti jelképeket.
amennyiben békés jelképek és simogassák a román vagy magyar lelket. Hagyják békén a himnuszokat és mindkettő adjon erőt annak, aki énekli. Tartsák tiszteletben a nemzeti címereket, március 15-e és december 1-e pedig csak azokat érdekelje, akik igazán örvendezni akarnak.
Az identitás igazolása és megerősítése, mindezen kis részleteken keresztül, természetesen, zavartalanul zajló folyamat kell, hogy legyen. Ne a gyűlölet, a béke terüljön szét a magyar és román jelképek felett. És sohase használják ezeket provokálásra…
Fogadjuk el, hogy mindkét félnek szüksége van olyan pillanatokra, amikor ki kell mondania, hogy a nemzete jó, fontos és különleges. Fogadjuk el, hogy az identitások jelképekre, mítoszokra és hősökre támaszkodnak. Akár azt is fogadjuk el, hogy a bensőnkben még érezzük a kifogásolás kínzó mikrobáját… A mai magyart lássuk, ne a tegnapit… vagy a mai románt…
Talán még össze is foghatunk mindkét nemzet megerősítése érdekében és a tolerancia, a demokrácia és a jólét térségének létrehozásáért Közép-Európa tengelye mentén.
A jelképek elfogadása a másik teljes megértését és önmagunk elfogadását jelenti, emberként, európaiként és felebarátként.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.