A feszenizmus nem titkos férge 25 éve rágja Romániát. Lehet, hogy meglett az ellenszer?
Azok médiabeli üres fecsegésén és visszafoghatatlan nyüzsgésén túl, akiket a vád alá helyezés lehetősége krimibe illő forgatókönyvek kidolgozására késztet, Románia ma, negyedszázaddal 1989 decembere után, egy történelmi ciklus végét éli át. Az a gyorsaság, amellyel egy cinkosságon és az állam kihasználásán alapuló pártokon átívelő felépítmény összeomlik, olyan változások jele, melyeket a politikai elit már nem hagyhat figyelmen kívül. A törvény előtti egyenlőség kezd azzá a valósággá válni, melyhez mindannyiuknak kötelezően igazodniuk kell. Jelen pillanatban már nem hasznosak a kifogások, a fenyegetőzések, az amnéziák.
A most véget érő ciklus a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és Ion Iliescu politikai-jogi építkezési művéből ered. Egy egész állam- és pártberendezkedési filozófiát köszönhetünk a feszenizmusnak, mely a kezdetektől fogva
A populista megfogalmazások mögött mindig is a mohóság és tisztességtelen meggazdagodás valósága állt. A feszenés génekből született román államban a jogi státusz egyenlőtlensége volt az alapító axióma – a vezetők és az uraltak közötti határ folyamatosan egyértelmű és megkerülhetetlen volt. A törvény sohasem volt mindenki számára elérhető eszköz. A politikai és gazdasági ragadozók negyedévszázadon keresztül mentelmi joggal rendelkeztek.
Adrian Năstase és Dan Voiculescu elítélésével kezdődött az egyenlőtlenségek rendjének a vége. A 2014. novemberi szavazás és a Ponta-rezsim csődje egy nemzeti akarat meglétét jelezte arra, hogy a rablás és a kiváltságok többé ne képezhessék az állam alapját. A DNA 2015 elejei kampánya ennek a reform-erőfeszítésnek a szerves folytatása, melyet a kormányzatnak az az ága kezdeményezett, melynek az a mandátuma, hogy megvédje a korrupció halálos veszélyével szemben a törvényességet.
A DNA mostani kampánya több mint bűnvádi nyomozások sora. Ez a mai Románia profilját meghatározó
A hiteles fejlődési terv kompromittálódása ennek az üszkösödésnek tulajdonítható, mely egy megvesztegethető és felelőtlen politikai elitet táplált folyamatosan. Minden megvesztegetéssel történt, a kinevezésektől a politikai pártok létrehozásáig. Románia demokratikus fejletlensége az a mérleg, melyet ma vállalnunk kell.
A most nagy sebességgel és médiazsongás közepette átélt történelmi ciklusvég lehet az alkalom annak újragondolására, hogy miként vannak egymásra helyezve államunk téglái. Reformért kiáltanak azok az intézmények, melyek megbénították és kompromittálták a modernizálást, a Parlamenttől a politikai pártokig és a CNA-ig (Audiovizuális Tanács). Egy koherens változási napirend hiányában a bűnvádi ivartalanítási akció feleslegesnek és tökéletlennek fog bizonyulni.
A történelmi ciklusvégnek ebben a tájképében Victor Ponta statisztériája egyre nevetségesebbé és groteszkebbé válik. Victor Ponta nem tud és nem lehet az a változási vektor, melyet a kormányzati propaganda belemagyaráz. Victor Ponta politikailag és antropológiailag magában hordozza
Románia elszakadása a feszenizmustól kötelező módon megköveteli a lemondását. Semmilyen más megoldás nem fogadható el többé, csak annak a mandátumnak a veszélyeztetésével, melyet a nemzet 2014 novemberében megfogalmazott.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.