Iliescu kezdte, Ponta végzi
A feszenizmus nem titkos férge 25 éve rágja Romániát. Lehet, hogy meglett az ellenszer?
Azok médiabeli üres fecsegésén és visszafoghatatlan nyüzsgésén túl, akiket a vád alá helyezés lehetősége krimibe illő forgatókönyvek kidolgozására késztet, Románia ma, negyedszázaddal 1989 decembere után, egy történelmi ciklus végét éli át. Az a gyorsaság, amellyel egy cinkosságon és az állam kihasználásán alapuló pártokon átívelő felépítmény összeomlik, olyan változások jele, melyeket a politikai elit már nem hagyhat figyelmen kívül. A törvény előtti egyenlőség kezd azzá a valósággá válni, melyhez mindannyiuknak kötelezően igazodniuk kell. Jelen pillanatban már nem hasznosak a kifogások, a fenyegetőzések, az amnéziák.
A most véget érő ciklus a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és Ion Iliescu politikai-jogi építkezési művéből ered. Egy egész állam- és pártberendezkedési filozófiát köszönhetünk a feszenizmusnak, mely a kezdetektől fogva
az átláthatóság elutasítására és a kleptokráciára épített.
A populista megfogalmazások mögött mindig is a mohóság és tisztességtelen meggazdagodás valósága állt. A feszenés génekből született román államban a jogi státusz egyenlőtlensége volt az alapító axióma – a vezetők és az uraltak közötti határ folyamatosan egyértelmű és megkerülhetetlen volt. A törvény sohasem volt mindenki számára elérhető eszköz. A politikai és gazdasági ragadozók negyedévszázadon keresztül mentelmi joggal rendelkeztek.
Adrian Năstase és Dan Voiculescu elítélésével kezdődött az egyenlőtlenségek rendjének a vége. A 2014. novemberi szavazás és a Ponta-rezsim csődje egy nemzeti akarat meglétét jelezte arra, hogy a rablás és a kiváltságok többé ne képezhessék az állam alapját. A DNA 2015 elejei kampánya ennek a reform-erőfeszítésnek a szerves folytatása, melyet a kormányzatnak az az ága kezdeményezett, melynek az a mandátuma, hogy megvédje a korrupció halálos veszélyével szemben a törvényességet.
A DNA mostani kampánya több mint bűnvádi nyomozások sora. Ez a mai Románia profilját meghatározó
szervezési és kormányzási rendszer anatómiája.
A hiteles fejlődési terv kompromittálódása ennek az üszkösödésnek tulajdonítható, mely egy megvesztegethető és felelőtlen politikai elitet táplált folyamatosan. Minden megvesztegetéssel történt, a kinevezésektől a politikai pártok létrehozásáig. Románia demokratikus fejletlensége az a mérleg, melyet ma vállalnunk kell.
A most nagy sebességgel és médiazsongás közepette átélt történelmi ciklusvég lehet az alkalom annak újragondolására, hogy miként vannak egymásra helyezve államunk téglái. Reformért kiáltanak azok az intézmények, melyek megbénították és kompromittálták a modernizálást, a Parlamenttől a politikai pártokig és a CNA-ig (Audiovizuális Tanács). Egy koherens változási napirend hiányában a bűnvádi ivartalanítási akció feleslegesnek és tökéletlennek fog bizonyulni.
A történelmi ciklusvégnek ebben a tájképében Victor Ponta statisztériája egyre nevetségesebbé és groteszkebbé válik. Victor Ponta nem tud és nem lehet az a változási vektor, melyet a kormányzati propaganda belemagyaráz. Victor Ponta politikailag és antropológiailag magában hordozza
a feszenizmus populista és destruktív genomját.
Románia elszakadása a feszenizmustól kötelező módon megköveteli a lemondását. Semmilyen más megoldás nem fogadható el többé, csak annak a mandátumnak a veszélyeztetésével, melyet a nemzet 2014 novemberében megfogalmazott.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
