A feszenizmus nem titkos férge 25 éve rágja Romániát. Lehet, hogy meglett az ellenszer?
Azok médiabeli üres fecsegésén és visszafoghatatlan nyüzsgésén túl, akiket a vád alá helyezés lehetősége krimibe illő forgatókönyvek kidolgozására késztet, Románia ma, negyedszázaddal 1989 decembere után, egy történelmi ciklus végét éli át. Az a gyorsaság, amellyel egy cinkosságon és az állam kihasználásán alapuló pártokon átívelő felépítmény összeomlik, olyan változások jele, melyeket a politikai elit már nem hagyhat figyelmen kívül. A törvény előtti egyenlőség kezd azzá a valósággá válni, melyhez mindannyiuknak kötelezően igazodniuk kell. Jelen pillanatban már nem hasznosak a kifogások, a fenyegetőzések, az amnéziák.
A most véget érő ciklus a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és Ion Iliescu politikai-jogi építkezési művéből ered. Egy egész állam- és pártberendezkedési filozófiát köszönhetünk a feszenizmusnak, mely a kezdetektől fogva
A populista megfogalmazások mögött mindig is a mohóság és tisztességtelen meggazdagodás valósága állt. A feszenés génekből született román államban a jogi státusz egyenlőtlensége volt az alapító axióma – a vezetők és az uraltak közötti határ folyamatosan egyértelmű és megkerülhetetlen volt. A törvény sohasem volt mindenki számára elérhető eszköz. A politikai és gazdasági ragadozók negyedévszázadon keresztül mentelmi joggal rendelkeztek.
Adrian Năstase és Dan Voiculescu elítélésével kezdődött az egyenlőtlenségek rendjének a vége. A 2014. novemberi szavazás és a Ponta-rezsim csődje egy nemzeti akarat meglétét jelezte arra, hogy a rablás és a kiváltságok többé ne képezhessék az állam alapját. A DNA 2015 elejei kampánya ennek a reform-erőfeszítésnek a szerves folytatása, melyet a kormányzatnak az az ága kezdeményezett, melynek az a mandátuma, hogy megvédje a korrupció halálos veszélyével szemben a törvényességet.
A DNA mostani kampánya több mint bűnvádi nyomozások sora. Ez a mai Románia profilját meghatározó
A hiteles fejlődési terv kompromittálódása ennek az üszkösödésnek tulajdonítható, mely egy megvesztegethető és felelőtlen politikai elitet táplált folyamatosan. Minden megvesztegetéssel történt, a kinevezésektől a politikai pártok létrehozásáig. Románia demokratikus fejletlensége az a mérleg, melyet ma vállalnunk kell.
A most nagy sebességgel és médiazsongás közepette átélt történelmi ciklusvég lehet az alkalom annak újragondolására, hogy miként vannak egymásra helyezve államunk téglái. Reformért kiáltanak azok az intézmények, melyek megbénították és kompromittálták a modernizálást, a Parlamenttől a politikai pártokig és a CNA-ig (Audiovizuális Tanács). Egy koherens változási napirend hiányában a bűnvádi ivartalanítási akció feleslegesnek és tökéletlennek fog bizonyulni.
A történelmi ciklusvégnek ebben a tájképében Victor Ponta statisztériája egyre nevetségesebbé és groteszkebbé válik. Victor Ponta nem tud és nem lehet az a változási vektor, melyet a kormányzati propaganda belemagyaráz. Victor Ponta politikailag és antropológiailag magában hordozza
Románia elszakadása a feszenizmustól kötelező módon megköveteli a lemondását. Semmilyen más megoldás nem fogadható el többé, csak annak a mandátumnak a veszélyeztetésével, melyet a nemzet 2014 novemberében megfogalmazott.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.