Alaposan feltörli a padlót a bukaresti parlamenttel az Európai Bizottság (EB) a romániai igazságügyi reform helyzetéről és a korrupcióellenes küzdelem állásáról szóló országjelentésében.

A szerdán nyilvánosságra hozott, a 2014-es állapotokat rögzítő dokumentumban azért bírálják a parlamentet, mert több ízben is vonakodott megvonni azon honatyák képviselői mandátumát, akik esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg, és ezt jogerős bírósági ítélet is megerősítette.

Azért sem simogatták meg a törvényhozók fejét, mert az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) felkérésének fittyet hányva több, korrupcióval gyanúsított honatya mentelmi jogát sem vonták meg, megakadályozva ezzel a bűnvádi eljárás beindítását.
Megdorgálták Victor Ciorbea ombudsmant is, amiért nem óvta meg az alkotmánybíróságon a vitatott sürgősségi kormányrendeleteket.

Jó pontot kapott viszont a DNA és az ANI, valamint az alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), mint a korrupcióellenes küzdelem rendíthetetlen zászlóvivői.

A jelentés kitér ugyanakkor az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban és az oktatásban tapasztalható korrupcióra is – utóbbi esetben az érettségi botrányt említi -, és komoly problémának nevezi ezeket.

Mindazonáltal Frans Timmermans, az EB első alelnöke úgy értékelt: Románia jelentős előrelépést ért el az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc terén, ugyanakkor ezt folytatni kell, mivel a korrupció továbbra is komoly problémát jelent.

Mint ismeretes, az EB a 2007-es európai uniós csatlakozás óta működteti az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust, amelynek keretében nyomon követi a román és a bolgár igazságügyi rendszer reformját és a korrupció elleni küzdelmet. Több nyugati EU-tagállam is attól tette függővé a két ország schengeni csatlakozását, hogy az ennek keretében kiadott országjelentések jelentős és visszafordíthatatlan előrelépésekről számoljanak be a korrupció elleni harc terén.