A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese az MTI-nek nyilatkozott arról, milyen mandátummal képviseli a szövetséget a romániai választási rendszer reformját előkészítő 15 tagú parlamenti különbizottságban, amely a napokban kezdte meg munkáját.
Ebből kiderül, hogy az RMDSZ olyan választási jogszabályokat szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyarság számarányának és súlyának megfelelő jusson képviselethez a bukaresti parlamentben és az önkormányzatokban. Mondandójának lényege: az RMDSZ a parlamenti választáson
Olvasson még:
az arányos (pártlistás) rendszerhez való visszatérést támogatná,
de a parlament túlzott karcsúsítását nem, mert szerintük az csökkentené a magyar érdekképviselet politikai súlyát.
Ezt azzal indokolja, hogy ha például 200 főre csökkentenék az alsóház létszámát, és abban a hat százaléknyi magyarság 12 törvényhozóval képviseltetné magát, akkor arányos képviselethez jutna ugyan, de politikai súlya jelentősen kisebb lesz a 18 tagú kisebbségi frakciónál, holott a romániai kisebbségi lakosság több mint felét a magyarság teszi ki. (A kisebbségeknek hivatalból jár egy-egy mandátum.)
A szenátusban pedig az RMDSZ politikai súlyát azért veszélyeztetné a karcsúsítás, mert elveszítheti az önálló frakcióhoz való jogot. Ehhez ugyanis legalább hét szenátor kell, de egy 100 tagú felsőházban a magyarság nem számíthat hatnál több mandátumra. Ha visszatérnének a pártlistás rendszerhez,
nem lenne szükség az alternatív választási küszöbre sem.
Ennek lényege, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt teljesítő pártok is mandátumhoz juthatnak, ha jelöltjeik legalább hat képviselői és három szenátori választókerületben megszerezték a voksok többségét.
Márton Árpád az önkormányzatok esetében javasolni fogja, hogy – a szórványközösségeket hátrányosan érintő – ötszázalékos bejutási küszöböt három százalékra csökkentsék.
Az elektronikus szavazást nem nagyon támogatná a képviselő, mert nehéz ellenőrizni, a levélben szavazást viszont elfogadhatónak tartja, ha a magyarországi megoldáshoz hasonló garanciákkal párosul: legyen előzetes regisztráció és a levélben leadott voksokat küldjék el a szavazás napja előtt.
Romániában 2016 nyarán rendeznek önkormányzati, őszén pedig parlamenti választást. Az új választási törvényeket legalább egy évvel a voksolás előtt hatályba akarják léptetni. Románia 2008-ban tért át az arányos választási rendszerről egy
sajátos egyéni választókerületes rendszerre,
amely többletmandátumokkal próbálta a szavazatarányos politikai képviseletet is biztosítani. A kompenzációs módszer látványos kudarchoz vezetett 2012-ben, amikor emiatt csaknem 600-ra emelkedett a korábban 470 tagú román törvényhozás létszáma.
Fotó: Agerpres