// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Dolgoznak a választási törvények módosításán

// HIRDETÉS

A parlamenti választási törvény jelenlegi formájában tarthatatlan, de az önkormányzati választást szabályozó jogi keret is módosulhat.

Nem tudni egyelőre, hogy választási kódexet dolgoznak ki, vagy egyenként módosítják a különböző voksolásokra vonatkozó törvényeket, de a parlament munkába lendült, és összehívták a szakbizottságokat. A képviselőházban már tartottak egy ülést, és a következőt e hét elejére időzítették, egyelőre – az érdemi munka megkezdése előtt – egységes koncepciót próbálnak kialakítani, az alapelveket kívánják lefektetni – tájékoztatott Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja.

Ha választási kódex kidolgozása mellett döntenek, azaz egyetlen törvényben összesítik az önkormányzati, a parlamenti és az államelnök megválasztására vonatkozó jogi normákat, akkor ennek ez év júniusáig hivatalossá kell válnia, 2016 közepén már helyhatósági választások lesznek, és egy évvel azelőttig módosítható a lebonyolítás módja – közölte Márton Árpád.

Ha új törvényeket dolgoznak ki, vagy külön módosítják a jogszabályokat, ugyancsak emiatt az önkormányzati választásokkal kapcsolatos törvénnyel kell kezdeniük, mely esetében több elképzelés ütközik. Vannak, akik visszatérnének a régi rendszerhez: a polgármestereket ismét kétfordulós voksoláson választatnák meg, a megyeitanács-elnökök személyéről pedig nem a nép, hanem újra a frissen megválasztott tanács döntene. Mások szerint két fordulóban kellene őket is megválasztani, mint a polgármestereket, és ez esetben vannak, akik kötelező részvételi küszöböt emlegetnek.

Az RMDSZ álláspontja szerint jó a jelenlegi rendszer – egy fordulóban közvetlenül választják a települési és megyei elöljárókat –, Márton Árpád emellett érvel majd. A mandátumok számának korlátozásával sem értenek egyet, véleménye szerint ehhez alkotmányt is kellene módosítani, de mint kifejtette, az is bebizonyosodott, hogy komoly elképzelések megvalósításához legalább három mandátum kell.

A parlamenti választások esetében mindenki egyetért a mostani szabályozás megváltoztatásának szükségességével, így vagy az arányos, vagy a többségi rendszert vezetik majd be.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS