// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

A felekezetek nélküli állam

// HIRDETÉS

Johannis eltörli az államvallást?

Románia összes eddigi elnöke, függetlenül attól, miként viszonyult a vallási tematikához, hivatala átvétele után tiszteletteljes viselkedést mutatott

az Ortodox Egyház iránt.

Még Ion Iliescu, a „szabadgondolkodású elnök” is részt vett egy sor vallási ceremónián. Traian Băsescu, az à outrance haladó szellemű liberális, ahogy magát egy 2004-es MTV-s választás előtti vitán jellemezte, fontosnak tartotta, hogy minél több misén és templomi búcsún lássák és csodálják. Ion Iliescu azért megmaradt egy protokolláris konvencionalitás korlátain belül. Traian Băsescu esetében úgy tűnt, ő minden áron minél népszerűbb akar lenni, állhatatlan módon öltve magára bármilyen lehetséges képet. Míg előbbinél állami konvencióról volt szó, utóbbinál hatalomgyakorlási technikáról. A hagyománytisztelő Emil Constantinescu az őszinteség külön esetét képezi, de úgy tűnt, ő inkább a háborúk közötti modellt idézi fel, melyben a BOR (Román Ortodox Egyház – a szerk.) bizonyosfajta elsőbbséggel rendelkezett.

Klaus Johannis valami újat hozott ebbe az összképbe. Miután január 4-én részt vett a nagyszebeni ortodox érseki katedrálisban tartott vasárnapi liturgián, bejelentette, hogy rendszeresen részt fog venni „a hazánkban törvény által elismert felekezetek vallási ceremóniáin”. A kijelentés egy felekezetekkel kapcsolatos politikára utal, a szó igazi értelmében. De itt már nem egy egyszerű protokolláris konvencióról van szó, mint ahogy populizmusról sem, hanem a társadalomhoz való viszonyulás új formájáról. Részvételének komolysága egy kis megjegyzéséből derül ki: „A Román Ortodox Egyház törvényei szerint, lutheránus keresztényként, csak a liturgia első részén veszek majd részt, mely az evangélium felolvasásával zárul.”

De legalább ennyire figyelemreméltó az is, hogy úgy tűnik, Klaus Johannis elnök még Emil Constantinescuhoz viszonyítva is újat hoz majd. Az összes felekezet vallási ceremóniáin történő rendszeres részvétel a törvények és az alkotmány előtti

teljes egyenlőségüket fejezi ki.

Természetesen az elnök a román állampolgárok többségének egyházával kezdte, de aztán arra utalt, hogy senkiről sem fog megfeledkezni.

Úgy tűnik, ez az újdonság a többfelekezetű régi Erdély szellemével kapcsolatos. Ennek a szellemnek valószínűleg nincs jobb leírása, mint Gyárfás Eleméré, a Római Katolikus Püspöki Tanács elnökéé, aki egy 1928-as, a felekezeti törvényről szóló parlamenti vita során a következőt mondta: „Az első rendszer az államegyházi rendszer, mely itt, az Ókirályságban létezett. Ez a rendszer volt a cári Oroszországban is. (…) A második rendszer a világi államé. (…) Ez az ideológia Franciaországból származik, ahol először hirdették ki a világi jelleget. (…) A harmadik rendszer a mi erdélyi rendszerünk, a történelmi egyházaival. Ez nem a világi állam rendszere. Az állam sem szakította meg kapcsolatait az egyházakkal, hanem elismeri azokat. (…) Azt hiszem, a román államnak is felekezettelennek kell lennie és nem lehet államegyháza. Szenátor urak, ennek az erdélyi felfogásnak a megértéséhez, a különböző elismert egyházaival, ismernünk kell Erdély vallási fejlődését.”

A hivatalban lévő elnök nem adott részletesebb magyarázatot a gesztusára és valószínűleg nem is áll szándékában megtenni, de a fenti bejelentés tökéletesen illik abba

a „felekezetek nélküli állam” doktrínába,

melyet Gyárfás Elemér ismertetett, az a katolikus ember, aki bejelentette, lovagias kötelessége ezt a nyilatkozatot „az összes kisebbség nevében megtenni, felekezettől és nemzetiségtől függetlenül”. Ennek a koncepciónak az is előnye, hogy képes koherens választ adni a mindenféle árnyalatú világiasságért küzdőknek. Valóban, hogyan lehetne koherens módon megmagyarázni egyházi vezetők jelenlétét az elnök parlamenti beiktatási ceremóniáján? A világi állam, a szó szigorúan vett értelmében, nem képes teljes magyarázatot adni erre, ezzel szemben a felekezettelen állam doktrínája igen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS