A minap anélkül zajlott le a Klaus Johannis és Victor Ponta közötti második találkozó, hogy az elnök szavazói elégedetten nyugtázhattak volna egy választási és politikai szempontból logikus gesztust az általuk megszavazott személy részéről:

a kormányfő felszólítását a lemondásra.

„Megtartottuk heti találkozónkat Johannis elnökkel – szokásos intézményi együttműködési témák! És ’Boldog új évet!’ kívánságok”, írta Ponta az egyik közösségi honlapon.

Az első találkozó is barátságos volt. „Rendkívül hasznos, komoly és hatékony intézményi konzultálás”, szögezte le rögtön a cotroceni-i látogatása után a kormányfő a Twitter-oldalán. Sőt, magyarázta, „a dolgok a normális kerékvágásukba kerültek”. Normális? Kinek? Neki? A rendszernek? A második találkozó, sajnos, az elsőre hasonlított, és az a veszély fenyeget, hogy a harmadik az első kettő mintáját követi majd és így tovább…

Rosszul kezdődik a „jól végzett munka Romániája”.

Johannis megfeledkezik arról, hogy mélységesen rendszerellenes szavazatok, nagyrészt Ponta-ellenes voksok révén lett elnök, akit több millió román egy erkölcstelen, korrupt és alkalmatlan politikai osztály képviselőjének tart. Az együttműködés Pontával a rendszerrel folytatott társbérletet jelent, cinkosságvállalást azokkal, akiket a románok el akarnak távolítani a közéletből.

A rá szavazók körében egyre nyomasztóbb a déja vu-érzés, egy új Emil Constantinescu megjelenésének lehetősége, aki elnökként végül elismerte a rendszertől elszenvedett vereségét. Az elnök tanácsadói, akik mániákusan igyekeznek elkerülni, hogy Johannist Traian Băsescuhoz hasonlítsák, egyfajta Emil Constantinescuvá, vagy még rosszabb, egyfajta Ion Iliescuvá változtatják. Úgy tűnik, ahelyett, hogy határozottan felszólítaná Victor Pontát a távozásra a kormány éléről, Cotroceni lakójának a

„fogjuk vissza magunkat”

az új stratégiája.

Az idő múlik, és nem az elnök javára. A rendszer kombinátorai keményen dolgoznak és kezdik beindítani új stratégiáikat.

Ezzel a viselkedésével Johannis kezdi elveszíteni a rendszerellenes ember imázsát, hiszen

társbérletben él a Victor Ponta által vezetett kormánnyal.

Ezen kívül Traian Băsescu javára elveszíti majd az ellenzék vezetője pozíciót is, melytől Johannis nap mint nap elhatárolódik azzal, hogy nem szólítja fel lemondásra a kormányfőt. Sem Vasile Blaga, sem Alina Gorghiu nem képes átvenni ezt a szerepet, a volt cotroceni-i lakó pedig mosolyog a bajusza alatt e váratlan ajándék láttán. A Ponta-ellenes hullám az az oxigénpalack, melyre Traian Băsescunak szüksége van, hogy újra erőteljesen bekapcsolódhasson a politikai játékba. Boc, Falcă, Scripcaru és a PDL más, jelenleg az új PNL-ben hibernáló jelentős vezetői teljes fegyverzetükkel átállnak majd a politikai színpadon egyre jelentősebb szerephez jutó PMP-hez.

Nehezen érthető, miért nem követeli Johannis Ponta lemondását, tekintettel arra, hogy a kormányfő azt mondta, teljesítene egy ilyen értelmű kérést, ha a következő kormányfő a PSD tagja lenne. Egy ilyen lépés csak előnyökkel járna az elnökre nézve. Egy kormányfői tisztségtől megfosztott Ponta rendkívül sebezhető lenne a PSD februári, vagy márciusi kongresszusán, a pártban pedig elkezdődnének a belső harcok. Ebből a Nemzeti Liberális Párt, a Johannis elnököt támogató szervezet csak nyerhetne.

Johannis egyelőre nem lép. Azt mondja, hogy minden román elnöke akar lenni. Beleértve azokat a románokat is, akik döglött tyúkokat dobáltak az udvarára, Gabriela Vrânceanu-Firea szenátort, a diaszpóráért felelős volt minisztert, Bogdan Stanoevici-et stb. A „jól végzett munka Romániája” „Klaus Johannis (Victor Ponta) – az EGYESÍTŐ elnök”-ké változott.