Hevesen tiltakoznak a romániai fuvarozók a német minimálbér bevezetésével összefüggésben foganatosított járulékos rendelkezések ellen, amelyek alapvetően befolyásolják a szállítási vállalatok tevékenységét a nyugat-európai ország területén.

A 8,5 eurós óránkénti minimálbér ugyanis a berlini hatóságok szerint azokat a nem német állampolgárságú munkavállalókat – közöttük például a kamionsofőröket – is megilleti, akik külföldi cégnek dolgoznak, és csak átutaznak Németország területén.

A kontinens legnagyobb gazdasági hatalmának számító országban 2015. január elsejétől vezetik be a 8,5 euróban (37 lej) megállapított óránkénti minimálbért.

Az erről szóló rendelkezést a berlini kormány idén áprilisban, a parlament pedig júliusban szavazta meg. Az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták (CDU) sokáig ellenezték a minimálbér bevezetését, a szociáldemokratáknak (SPD) viszont ez volt az egyik választási ígéretük, és ezt az intézkedést szabták a nagykoalíció feltételéül.

Az új jogszabály ugyanakkor a külföldiekre is kifejti hatását, a német hatóságok álláspontja szerint ugyanis a kötelező minimálbért mindenkinek meg kell kapnia, aki Németország területén dolgozik – akkor is, ha nem ottani cég foglalkoztatja.

Vagyis a 8,5 eurós óránkénti minimálbért azoknak a nem német állampolgárságú munkavállalóknak is meg kell fizetni, akik külföldi cégnek dolgoznak, s csak átutaznak Németország területén, közben viszont dolgoznak. Mint például a kamionsofőrök.

A törvény értelmezése szerint a minimálbér olyan dolgozók esetében is érvényes, akik nem rendelkeznek német állampolgársággal, de átmenetileg Németországban tevékenykednek egy külföldi székhelyű munkáltató alkalmazásában. A németek szerint minden más munkajogi kérdésben ilyenkor a küldő ország munkajoga érvényesül, a bér kérdésében viszont a német szabályokat kell betartani.

A romániai közúti fuvarozók országos szövetsége (UNTRR) szerint a német hatóságok önkényes magatartására vall, hogy jogértelmezésük szerint a minimálbér kötelező a külföldiekre is. A napokban kiadott közleményében a 13 ezer személy- és teherszállítási vállalatot tömörítő érdekvédelmi szervezet úgy véli, a rendelkezés súlyosan sérti a szolgáltatások szabad áramlását biztosító uniós irányelvet, és ellehetetleníti a tevékenységüket Németországban is kifejtő cégek működését.

Daniel Buda EP-képviselő panaszt tett az Európai Bizottságnál az ügy miatt.