// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Böjte: Romániának árt a magyarokat nem tisztelő román

// HIRDETÉS

A ferences szerzetes a román hatósági túlkapások ellen tiltakozó szentgyörgyi himnuszéneklésen mondta ezt.

A szeretet parancsa mindannyiunknak szól: tisztelnünk, szeretnünk kell egymást. Az a román ember, aki a Románia területén élő más nemzetiségeket nem tudja tisztelni, szeretni, az Romániának árt, rosszat tesz, fájdalmat okoz az országnak, az az erdélyi magyar pedig, aki nem tudja tisztelni, szeretni román testvéreit, az nem jó magyar, nem jó keresztény – fejtette ki Böjte Csaba ferences szerzetes a Himnusz védelmében negyedik napja tartó sepsiszentgyörgyi tiltakozássorozat csütörtöki megmozdulásán. Az egyórás délutáni együttlét alatt a prefektúra előtt mintegy kétezer ember énekelte el kilencszer a magyar himnuszt és kétszer a székely himnuszt, kétszer annyian, mint szerdán és tízszer többen, mint a hétfői első alkalommal.

A Déváról késve érkező Böjte Csabára váró tömeg időnként újból elénekelte a Himnuszt.
Böjte Csabát a kétezres tömeg tapssal és a székely himnusszal fogadta. Miután a szeretet parancsáról beszélt, és elmondta, hogy románoknak és magyaroknak tisztelniük és szeretniük kell egymást, a ferences szerzetes leszögezte, Romániában nem az itt élő emberekkel van baj, nem egymásban kell keresnünk a gondot, hanem az életben van rengeteg olyan gond és baj, amit közösen kell megoldani, többek között legyenek szépek az útjaink, kivilágosítva városaink, legyenek iskoláink, óvodáink, ahová járjanak gyermekeink, legyenek jól felszerelve kórházaink – mondta.

„Nekünk, Erdélyben élő embereknek, románoknak, magyaroknak össze kell tudnunk fogni.

A legnagyobb probléma Erdélyben, hogy kiürülnek városaink.

Amikor Dévára kerültem huszonöt évvel ezelőtt, százezer emberről beszéltek, most szinte fele ennyien élnek itt, Brassóban négyszáz valahány ezer emberből kétszázezer maradt.” Böjte Csaba szólt arról, hogy amikor külföldön misézik, a templom megtelik magyar és román fiatalokkal, akik elmennek innen, mert a civakodást látják, nem érzik jól itthon magukat.

„Nem azért imádkozom, hogy itt, a városházán legyen székely zászló, hanem azért, hogy Bukarestben az elnöki palotára kitűzték a székely zászlót, a román trikolór mellett legyenek ott azoknak a nemzeti kisebbségeknek a zászlai, akik az elnök úrra szavaztak, akik bíznak benne. Együtt, közösen szeretnénk tündérkertté tenni Romá¬niát, Erdély földjét, Székely¬földet. Azt szeretném, hogy jól érezze mindenki itt magát, hogy boldog legyen, hogy fiataljaink ne vágyjanak innen el. Szeretetben, békében, jó testvérekként tudjunk itt élni.”

Böjte Csaba imájába foglalta, hogy

„itt, Erdély földjén nem lehet külön magyar, román, cigány, német vagy zsidó mennyország, tündérkert, csak együtt, közösen, váll a váll mellett, összefogva tudjuk jobbá tenni, szebbé tenni világunkat”,

és kérte Istent, hogy segítsen abban, a szeretet útjáról le ne térjen senki, se utcaseprő, se polgármester vagy éppen prefektus.

A tiltakozás a székely himnusz eléneklésével ért véget, és a térről távozók ígéretével, hogy pénteken is ott lesznek.

Várhatóan a csütörtökinél is többen vonulnak pénteken a prefektúra elé, hogy meghallgassák Kató Béla, az Erdélyi Refor¬má¬tus Egyházkerület püspökének, valamint a négy magyar történelmi egyház helyi képviselőjének beszédét.

Kép: Albert Levente/Háromszék

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS