// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Böjte: Romániának árt a magyarokat nem tisztelő román

// HIRDETÉS

A ferences szerzetes a román hatósági túlkapások ellen tiltakozó szentgyörgyi himnuszéneklésen mondta ezt.

A szeretet parancsa mindannyiunknak szól: tisztelnünk, szeretnünk kell egymást. Az a román ember, aki a Románia területén élő más nemzetiségeket nem tudja tisztelni, szeretni, az Romániának árt, rosszat tesz, fájdalmat okoz az országnak, az az erdélyi magyar pedig, aki nem tudja tisztelni, szeretni román testvéreit, az nem jó magyar, nem jó keresztény – fejtette ki Böjte Csaba ferences szerzetes a Himnusz védelmében negyedik napja tartó sepsiszentgyörgyi tiltakozássorozat csütörtöki megmozdulásán. Az egyórás délutáni együttlét alatt a prefektúra előtt mintegy kétezer ember énekelte el kilencszer a magyar himnuszt és kétszer a székely himnuszt, kétszer annyian, mint szerdán és tízszer többen, mint a hétfői első alkalommal.

A Déváról késve érkező Böjte Csabára váró tömeg időnként újból elénekelte a Himnuszt.
Böjte Csabát a kétezres tömeg tapssal és a székely himnusszal fogadta. Miután a szeretet parancsáról beszélt, és elmondta, hogy románoknak és magyaroknak tisztelniük és szeretniük kell egymást, a ferences szerzetes leszögezte, Romániában nem az itt élő emberekkel van baj, nem egymásban kell keresnünk a gondot, hanem az életben van rengeteg olyan gond és baj, amit közösen kell megoldani, többek között legyenek szépek az útjaink, kivilágosítva városaink, legyenek iskoláink, óvodáink, ahová járjanak gyermekeink, legyenek jól felszerelve kórházaink – mondta.

„Nekünk, Erdélyben élő embereknek, románoknak, magyaroknak össze kell tudnunk fogni.

A legnagyobb probléma Erdélyben, hogy kiürülnek városaink.

Amikor Dévára kerültem huszonöt évvel ezelőtt, százezer emberről beszéltek, most szinte fele ennyien élnek itt, Brassóban négyszáz valahány ezer emberből kétszázezer maradt.” Böjte Csaba szólt arról, hogy amikor külföldön misézik, a templom megtelik magyar és román fiatalokkal, akik elmennek innen, mert a civakodást látják, nem érzik jól itthon magukat.

„Nem azért imádkozom, hogy itt, a városházán legyen székely zászló, hanem azért, hogy Bukarestben az elnöki palotára kitűzték a székely zászlót, a román trikolór mellett legyenek ott azoknak a nemzeti kisebbségeknek a zászlai, akik az elnök úrra szavaztak, akik bíznak benne. Együtt, közösen szeretnénk tündérkertté tenni Romá¬niát, Erdély földjét, Székely¬földet. Azt szeretném, hogy jól érezze mindenki itt magát, hogy boldog legyen, hogy fiataljaink ne vágyjanak innen el. Szeretetben, békében, jó testvérekként tudjunk itt élni.”

Böjte Csaba imájába foglalta, hogy

„itt, Erdély földjén nem lehet külön magyar, román, cigány, német vagy zsidó mennyország, tündérkert, csak együtt, közösen, váll a váll mellett, összefogva tudjuk jobbá tenni, szebbé tenni világunkat”,

és kérte Istent, hogy segítsen abban, a szeretet útjáról le ne térjen senki, se utcaseprő, se polgármester vagy éppen prefektus.

A tiltakozás a székely himnusz eléneklésével ért véget, és a térről távozók ígéretével, hogy pénteken is ott lesznek.

Várhatóan a csütörtökinél is többen vonulnak pénteken a prefektúra elé, hogy meghallgassák Kató Béla, az Erdélyi Refor¬má¬tus Egyházkerület püspökének, valamint a négy magyar történelmi egyház helyi képviselőjének beszédét.

Kép: Albert Levente/Háromszék

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS