Klaus Johannis harcra készül. Vagy legalábbis kemény munkára.
Románia szilárd demokrácia, mely erős Európát akar, mondja a megválasztott elnök, Klaus Johannis az olasz La Repubblicának adott interjújában, melyben egységért, a politikai programja megvalósításáért száll síkra, és kihangsúlyozza, hogy
„25 év telt el (az 1989-es forradalom óta – a szerz.), voltak sikerek és kudarcok, most a jövő felé tekintünk. A kelet és nyugat közötti bonyolult helyzet közös európai cselekvést igényel. És egy egyre szélesebb körű partnerségben bízom Olaszországgal”, mondta Klaus Johannis.
Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e alakítani normális kapcsolatot a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországgal, Johannis a következőt válaszolta: „Jelenleg nehezebb a helyzet. Európai szinten közös cselekvésre van szükség. Az Oroszországgal meglévő kapcsolatot jelenleg az ukrajnai válság és az agresszív, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen politikával kapcsolatos benyomások befolyásolják. Amikor túljutunk majd ezeken az akadályokon, akkor újravizsgálhatjuk kapcsolatainkat Moszkvával.”
Riporter: Az elnökválasztási győzelem után rögtön azt mondta: „Tekintsünk nyugat felé!”. Milyen álláspontra fog helyezkedni azon kihívások kontextusában, melyekkel az Európai Unió és a NATO szembesül és fél évszázadnyi diktatúra, a korrupció és a nem hatékony kormányzás miatt elvesztegetett évek után?
Klaus Johannis: Románia bebizonyította, hogy nemcsak megbízható partnere az EU-nak és a NATO-nak, hanem szilárd gyökerekkel rendelkező demokrácia is. Az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val meglévő partnerség megszilárdítása és kibővítése a célom, és közösen a demokratikus intézmények megerősítése. Azt hiszem, túl kell lépnünk a múltbéli szokásokon. Lezártuk az átmenetet, helyet szereztünk magunknak a nyugati demokráciák között. Nézze meg a fiatalokat, akiknek döntő szerepük volt az elnökválasztáson: demokratikus elvek és értékek szerint élnek, melyekért megmozdultak.
Románia sokat tett a demokrácia, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás megszilárdításáért. Többek között a demokratikus kultúra és a részvételi kultúra megerősítéséért is: évekig tartott a kiépítésük. Nagy eredmény, hogy az EU és a NATO tagja lettünk, ami a pártok és a társadalom közötti konszenzusnak köszönhetően volt lehetséges. Tény, hogy vannak el nem ért célok és a reményeinknek nem megfelelő helyzetek is. Most meg kell néznünk, mi hiányzik, felmérhetjük a helyzetet, lemondhatunk arról, ami nem működik, létrehozhatunk valami újat. Ez egy új kezdet. Ezt annak a programnak a 11 pontja ihleti, mellyel az elnökválasztást megnyertem és melyek az oktatásról, az egészségügyi rendszerről, a gazdaságról, a mezőgazdaságról szólnak;
Riporter: Nicolae Ceauşescu félreállítása után 25 évvel mit üzen egy becsületes kormányzás nevében elért győzelem után?
Klaus Johannis: Történelmünk új szakaszába lépünk. Véget ért az, amit az utóbbi 25 évben el tudtunk érni, vagy sem: le kell vonnunk a tanulságokat és a jövő felé kell tekintenünk. Egy erős és virágzó Románia felépítése a célom. A legutóbbi választás megmutatta a világnak, hogy aktív polgárok nemzete vagyunk. Civil társadalomként, nemzetként a nehéz időkkel történt kemény szembesülésből és az ország céljaival kapcsolatos közös érzelmeinkből fakad az erőnk.
Riporter: De együtt kell majd élnie a volt többséggel, Victor Ponta szociáldemokratáival… Mit jelent Romániában a „jobbközép” és a „baloldal”?
Riporter: Mi a véleménye az Ukrajna és Moldova Köztársaság miatt az EU és Oroszország között kialakult feszültségekről, az euró-övezeten belüli nézetkülönbségekről?
Klaus Johannis: A gazdasági válság megterheli az európai intézmények szilárdságát, mind a föderalizálási, mind a bővítési folyamatot lelassítva. Amikor túljutunk majd a gazdasági válság kritikus pillanatán, mindkét folyamatot újra kell indítanunk és fokoznunk kell.
Erősebb, közös értékek és elvek, egy valódi partnerség által egyesített Európáról álmodozom.
Románia otthon érzi magát Európában. De mindig helye van a szorosabb, kölcsönösen előnyös partnerségeknek. Abban bízom, hogy Románia és Olaszország a jövőben minden szinten megszilárdítja majd a kapcsolatait.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.