// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Zsidózott a román nagykövet, hazarendelték

// HIRDETÉS

Megütközést keltett antiszemita és homofób kijelentéseivel Románia örményországi nagykövete.

Kijelentései miatt nyilvános bocsánatkérésre kötelezte és hazarendelte Románia jereváni nagykövetét a külügyminisztérium pénteken.

A román diplomáciát az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) figyelmeztette arra, hogy Sorin Vasile, Románia jereváni nagykövete egy nyilvános szereplése alkalmával

a zsidóságot és a szexuális kisebbségeket sértő vicceket

engedett meg magának, amelyek megütközést keltettek a hallgatóságban és a helyi sajtóban.

Sorin Vasile nagykövet egy egyetemen tartott előadást az örmény-román kapcsolatokról, majd egy diák azt kérdezte tőle, hogy fontosabbak-e Romániának a Törökországgal ápolt gazdasági és politikai kapcsolatok, mint az örmény népirtás elismerésének erkölcsi követelménye. Válaszában a nagykövet úgy próbált kitérni a kényes kérdés elől, hogy az erkölcsi relativizmusról kezdett eszmefuttatásba, azt igyekezett bizonygatni, hogy ami egy homoszexuális párnak erkölcsös, az másoknak nem az, majd kínos fejtegetése során egy zsidó könyvelőkről szóló viccet is előadott.

Az MCA felhívta a román közvélemény figyelmét az eset jereváni sajtóvisszhangjára.

„Megdöbbentő és sértő, hogy

az örmény népirtásról szóló kérdésre

egy nagykövet egy vallási közösséggel, nevezetesen a zsidósággal gúnyolódjon” – írta az eset kapcsán angol nyelvű kiadásában civilnet.am portál.

A román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a történtekért és megerősítette, hogy elítél minden viselkedési kihágást, amely intoleranciáról és előítéletekről tanúskodik.

„Tekintettel arra, hogy 2016-ban Románia látja el a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségi tisztségét, a bukaresti külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy hatékonyan fellépjen az ilyen megnyilvánulások ellen, függetlenül attól, kitől származnak” – olvasható a külügyi közleményben.

(fotó: armenpress.am)

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS