Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári rendkívüli közgyűlésén tette ezt a gesztust, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének a visszaszolgáltatását érvénytelenítő bírósági határozat miatt, a közgyűlés azonban
egyhangúlag megerősítette tisztségében.
Kató Béla felszólalásában elmondta, az ítélet azt jelenti, hogy – legalábbis a bíróság szerint – az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé. Szerinte a bíróság határozata ezt jelenti:„Azt az egyházat, amely közel ötszáz esztendeig hitte, vallotta és gyakorolta a tízparancsolat betartását, most csalásért, hamisításért, mások vagyonának az ellopásáért ítélték el.
Az ilyen egyházat szerintem azonnal be kell záratni,
vezetőit börtönbüntetésre kell ítélni, mert félrevezettek egy egész országot, egy egész világot.”
Hozzátette, azért érzi felelősnek magát, mert Pap Géza korábbi püspökkel együtt közösen hozták meg a döntést, hogy nem engednek a zsarolásnak, amikor a Mikó-ügy magyar feljelentője azzal fenyegette az egyházat, hogy a Mikó-kollégiumot is elveszíti, ha ragaszkodik a kollégiumhoz tartozó lelkészi lakásokhoz.
Valamennyi felszólaló arra kérte a püspököt, hogy folytassa munkáját az egyház élén. A közgyűlés tagjai név szerinti szavazással egyhangúlag elutasították a lemondást.
Kató Béla a bizalmat megköszönve kijelentette, azért volt szükség a szavazásra, „mert
háborúra készülünk,
és a háborúban a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte”. A hadakozás első lépéseként bejelentette, hogy visszautasítja azt a kongruát (püspöki illetményt), amit a román állam ad számára. „Nem fogadhatom el egy olyan államtól, amelyik ilyen ítéletet hozott fölöttünk – mondta. Hasonló bejelentést tett Kántor Csaba püspökhelyettes is.
A közgyűlést megelőző prédikációjában Pap Géza korábbi püspök, zsinati elnök az egyházi vagyon Trianon utáni államosítási hullámait idézte. Úgy vélte, a ploiești-i táblabíróság az iratok szerint a református egyházat, valójában „Istent lopta meg”.
FRISSÍTVE:
A közgyűlésen felszólalt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint jogállamban nem szokás a bíróság ítéleteit bírálni, de
Románia nem jogállam.
„Ebben az országban az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem kiszolgál egy olyan rendszert, amelyiknek az a célja, hogy minket, erdélyi magyarokat legyengítsenek, leszegényítsenek” – fogalmazott a polgármester.
Mondott még keményebbeket is: „Újra kell értékelni a viszonyunkat a román államhoz. Lehetünk-e lojálisak egy olyan államhoz, mely kifoszt, másodrangú állampolgárnak tekint.
Magyarországnak is újra kell értékelnie a román-magyar alapszerződést.
Nem lehet Magyarország azok mellett a háborúban, akik ki akarnak bennünket fosztani.”
Antal Árpád szerint Erdély valamennyi lakójának fel kell tennie a kérdést, hogy jobb helyzetbe került-e az erdélyi román, a magyar, és a szász közösség, mint 1918 előtt volt.
„Ki lehet mondani azt, hogy közel száz év alatt a román adminisztráció sokkal több problémát okozott nekünk, mint amennyit megoldott. Igen, újra kell értékelnünk a viszonyulásunkat a román államhoz” – jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád kijelentette, a református egyház küzdelmében a továbbiakban is számíthat Sepsiszentgyörgy városára.
A közgyűlés határozatot fogadott el, melyben kijelentette,
az egyház soha nem kívánta a más tulajdonát,
de ragaszkodik a sajátjához, és semmilyen körülmények között nem mond le a Székely Mikó Kollégiumról, és más, a román állam által jogtalanul birtokolt javáról. Ragaszkodnak az egyház autonómiájához, és követelik az egyházak minden, a kommunizmusban vagy a jelenkorban elkobzott ingatlanának azonnali visszaszolgáltatását, továbbá egyforma bánásmódot minden romániai egyház számára.
Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldala